Szabadságjogokat korlátozna az MSZP

Szerdán kerül a kormány elé az a javaslat, amely úgy módosítaná a polgári törvénykönyvet (Ptk.), hogy bárki, aki egy vallási, etnikai, kisebbségi csoport tagjaként vagy épp szexuális hovatartozása, világfelfogása miatt megszólítva érzi magát, felléphessen egy sértő megnyilvánulás ellen. A javaslatot az Igazságügyi Minisztérium készítette.

Gadó Gábor civilisztikai szakállamtitkár szerint a módosítás egy régóta létező szabályozási nehézséget oldana meg. Habár a hatályos Ptk. védi a személyhez fűződő jogokat - így az emberi méltóságot, a jó hírnevet -, nem biztosítja a fellépés lehetőségét akkor, ha a jogsérelemnek valaki nem kifejezetten a címzettje. A mostani tervezet szerint azonban bárki, aki sértve érzi magát egy gyalázkodó kijelentés miatt, jogi úton kérhetne elégtételt.

Gadó Gábor a javaslat másik fontos céljának nevezte, hogy ha a sértő kijelentés címzettje a jogsérelem ellen nem tud vagy nem akar saját maga fellépni, akkor ezt az erre a célra létrejött jogvédő szervezetek megtehessék helyette. Példaként említette, hogy ha valaki a gyűlöletkeltő beszéd ellen azért nem lép fel, mert attól tart, hogy utóbb felismerik és retorzió éri, vagy nincs hozzá elegendő jogi tudása, vagy anyagi forrása, akkor a jogvédő társadalmi szervezet is felléphet az érdekében közérdekű kereset formájában.

A kártérítés felhasználása

A szakállamtitkár hangsúlyozta, a tervek szerint, ha civil szervezet lépne fel jogi úton és nyerne kártérítést, akkor az így befolyt összeget a sérelmet szenvedett közösség érdekében és céljaira kellene felhasználni. Ha magánszemély perel, akkor a kártérítés őt illetné.

Mivel magánjogi vitáról van szó, több szervezet is indíthatna pert, ilyenkor célszerűségi szempontból általában egyesítik a különböző eljárásokat. Ha külön eljárásokat indítanának, az egyik perben hozott ítélettel nem válna ítélt üggyé a kérdés, vagyis egy másik eljárásban ettől még nem lenne automatikusan ugyanaz a végeredmény.

Arra a kérdésre, hogy a kormány elé kerülő tervezet mennyiben hasonlít a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke és a Mazsihisz által benyújtott javaslatra, Gadó Gábor azt mondta, Lomnici Zoltán javaslatát nagymértékben hasznosították.

Az ügyész nem léphet fel

Lomnici Zoltán és a Mazsihisz vezetősége június elején jelentette be, hogy közös javaslatukban a Ptk. módosítását szorgalmazzák. Azzal javasolták kiegészíteni a jogszabályt, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult legyen fellépni.

Gadó Gábor hangsúlyozta, célját és lényegét tekintve a két javaslat azonos, ám az LB és a Mazsihisz javaslata - amit Lomnici Zoltán a történelmi egyházakkal való egyeztetés után írt alá - az ügyészségnek is lehetőséget biztosított volna a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépésben. A tárca ugyanakkor úgy vélte, hogy mivel polgárjogi igényről van szó, amíg van olyan magánjogi szereplő, aki fel tud lépni a jogsérelemmel szemben, addig nincs szükség az ügyészre.

Gyurcsány jelentette be

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke múlt pénteken, az MDF által kezdeményezett ötpárti sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő emberek védelmében.

Az MSZP hat parlamenti képviselője április 16-án, a holokauszt emléknapján már terjesztett javaslatot a parlament elé, az azonban a büntetőtörvénykönyvben (Btk.) szankcionálná a gyűlöletbeszédet. A szocialisták 2003-ban is megpróbálkoztak egy hasonló javaslattal, amit az Alkotmánybíróság 2004-ben alkotmányellenesnek minősítette.

Az SZDSZ-ben viták lehetnek

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése szinte a törvényhozók szájába rágta, hogy a Btk. nem alkalmas a gyűlöletbeszéd szabályozására, mert túlságosan erős szankciókkal él, nyilatkozta az Indexnek akkor Gusztos Péter ügyvivő. A mostani javaslat ugyan a Ptk.-ban keresi a megoldást, a liberálisok közt azonban abban is vita van, hogy szabad-e bármilyen módon korlátozni a szólásszabadságot.

A javaslatot az Országgyűlés bizottságai vitára alkalmasnak találták, a plenáris ülésen azonban még nem kezdődött el a vita, emlékeztetetett Szabó Zoltán szocialista parlamenti képviselő a Magyar Gárda megalakulásának kapcsán. Egyben bejelentette azt is, hogy az MSZP szigorítaná az egyesülési törvényt is.

Civil javaslat is létezik

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet ügyvivője, Schiffer András korábban úgy foglalt állást, hogy a politika a gyűlöletbeszéd-ügyben teljesen kétszínű. Propagandává silányítják azt, ami szerencsésebb országokban közmegegyezés tárgya, fogalmazott.

A TASZ-nak egyébként van javaslata a gyűlöletbeszéd kezelésére. Az új polgári törvénykönyv kodifikációs bizottságának le is adták: közszereplők kirívó gyalázkodása esetén kisebbségi önkormányzatok, egyházak, közhasznú szervezetek indíthassanak közérdekű keresetet. A szocialisták mostani tervezetükkel kapcsolatban azonban nem keresték meg a jogvédő szervezetet, mondta el kérdésünkre Schiffer.