Gyurcsány is kifakadt a távoltartási törvény visszadobása ellen
További Belföld cikkek
- Elképesztő összeget fordít az állam erre a kulcsfontosságú fejlesztésre
- Káoszra kell felkészülni Budapesten csütörtökön
- Hidegörvények vetnek véget az eseménytelen novemberi időnek
- Ilyen még nem történt Magyarországon, Orbán Viktor is gőzerővel készül
- Magyar Péter nőkkel fotózkodott, Szentkirályi Alexandra válasza sem váratott sokáig magára
Sándor Klára és Magyar Bálint szerint felháborító, hogy Magyarországon az emberi jogokra hivatkozva próbálnak még mindig sokan védelmet nyújtani az emberi jogokat megsértőknek. A távoltartásról szóló törvény SZDSZ-es előterjesztői ezt kedden közölték.
A társadalmi elit egy része továbbra sem hajlandó felismerni és elismerni, hogy az erőszak védelmét semmilyen jog nem teheti szalonképessé, sem az utcán, sem otthon, zárt ajtók mögött - olvasható a két politikus közleményében.
Sólyom László köztársasági elnök hétfőn nem írta alá és előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés tavaly december 15-én 374 igen szavazattal és 4 tartózkodással fogadott el.
Az államfő azt kifogásolta, hogy a jogszabály igen tágan határozza meg mind a hozzátartozó, mind pedig az erőszak fogalmát. Sólyom László úgy vélte, a törvénynek ezek a szakaszai "részben értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok, részben pedig aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását".
A jogszabályt hat SZDSZ-es képviselő: Sándor Klára, Magyar Bálint, Kóka János, Gusztos Péter, Hankó Faragó Miklós és Geberle Erzsébet kezdeményezte szeptember végén.
Sándor Klára és Magyar Bálint a döntésre reagálva azt írta: sajnálják, hogy a köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, de mindenekelőtt azokat az áldozatokat sajnálják, akik továbbra is kénytelenek rettegni bántalmazóiktól.
A két liberális képviselő szerint fontos a tulajdonhoz fűződő alkotmányos alapjog, de megengedhetetlen cinizmusnak tartják, ha valaki ezt az emberi méltósághoz, az emberi élethez való alapjog elé helyezi.
"Fölháborító, hogy Magyarországon a jog eszközeivel, ráadásul az emberi jogokra hivatkozva próbálnak még mindig sokan védelmet nyújtani az emberi jogokat megsértőknek - ez történt a gyűlöletbeszédet illetően, és ez történhet most is" - fogalmaztak.
A közleményben utaltak arra, hogy az első segélykérést átlagosan negyven verés előzi meg, és hetente meghal egy nő a hozzátartozók közötti erőszak miatt.
Gyurcsány a blogjában bírált
A kormányfő keddi blogbejegyzésében hasonlóképpen fogalmazott. Gyurcsány Ferenc szerint úgy tűnik, mintha a köztársasági elnök a családot fenyegető, bántalmazó vagy rettegésben tartó férj jogait erősebbnek tartaná, mint azokét, akiket fenyeget, bántalmaz vagy rettegésben tart". A miniszterelnök azt írta, rokoni-ismerősi körben is megtapasztalta, milyen az, amikor pokollá válik egy család élete.
Gyurcsány Ferenc úgy látja: egyfajta konzervatív fundamentalizmus van kibontakozóban Magyarországon, amely lassan aggasztó méreteket ölt. "Fenyegeti a polgárok szabadságát, az állam világnézeti függetlenségét, amikor a tradícióra hivatkozva nem felszabadít, hanem korlátoz és jogot von el. Egyre világosabbnak tűnik, hogy nem szimplán politikai vita figyelhető meg, hanem - a korábbinál egyértelműbben - világnézetek, világlátások küzdenek egymással. Nem egyszerűen a tradíció a modernizmussal, hanem a konzervatív fundamentalizmus ütközik a szekularizmussal és a szabadelvűséggel" - írta a miniszterelnök.
Az államfő szerint alkotmányellenes a törvény
Ha az államfő meggyőződik egy törvény alkotmányellenességéről, akkor azt nem írhatja alá, hanem köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni - mondta Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) sajtófőnöke.
Wéber Ferenc közölte, a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz írt indítványában is leszögezte, hogy az alkotmányból és nemzetközi kötelezettségeinkből is fakadó célkitűzés a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés. Ennek során azonban az Országgyűlésnek olyan törvényt kell alkotnia, amely alkalmazható, és megfelel az alkotmányosság követelményeinek. Ez a törvény nem ilyen - mondta a sajtófőnök.
A köztársasági elnök mérlegelése során mindig az alkotmányosság áll szemben az alkotmányellenességgel. Ha az államfő meggyőződik egy törvény alkotmányellenességéről, akkor azt nem írhatja alá, hanem köteles az Alkotmánybírósághoz fordulni - emelte ki a sajtófőnök. Wéber Ferenc hangsúlyozta: Sólyom László már az Alkotmánybíróság elnökeként is mindig a szabadságjogok pártján állt, ezért különösen érthetetlen Gyurcsány Ferenc állítása.