Nyugalom és unalom jön az egészségügyben

Az országgyűlés egészségügyi bizottsága 13 igen, 9 nem szavazattal és egy MDF-es képviselő tartózkodásával alkalmasnak találta Székely Tamást az egészségügyi miniszteri posztra. Bizottsági meghallgatásán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jelenlegi főigazgatója arra helyezte a hangsúlyt, hogy szeretné visszaadni az orvosszakma és az egészségügyben dolgozók becsületét. Legalább ennyire szem előtt tartja viszont a betegek érdekét, és minőségi ellátását is.

Székely Tamás tisztában van azzal, hogy a miniszteri politikai természetű munkát is végez, de azt ígérte, hogy szakmai felvetésekre szakmai válaszokat fog adni, és igyekszik mérsékelni az egészségügy átpolitizáltságát.

Aprómunka

Szavaiból az derült ki, hogy az elkövetkező időszakban nem várhatók reformléptékű változtatások az egészségügyben. Székely Tamás többször szólt az aprómunkáról, azaz a meglévő jogszabályok javításáról. Miniszterként folytatni akarja a megkezdett népegészségügyi programokat, és utalt arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásait a lehető leghatékonyabban igyekeznek felhasználni.

Mikola István a bizottság fideszes alelnöke arról kérdezte Székely Tamást, hogyan viszonyul az egészségbiztosítás – időközben visszavont - reformjához. Utalt arra, hogy Székely 2007-ben lett az OEP főigazgatója, amikor már világosság vált, hogy a készülő egészségbiztosítási törvény meg fogja szünteti az intézményt.

Székely azt mondta, ő szakmailag az egységes társadalombiztosítás mellett állt, és úgy látta, hogy az OEP esetleges megszüntetése ellenére is megmaradt volna a kockázatközösség és a kötelező járulékfizetés. Mint beszámoltunk róla, a februárban elfogadott egészségbiztosítási törvénnyel a szocialisták már nem értenek egyet. A törvényt nem hajtják végre, így nem alakulnak meg magáncégek kisebbségi részvételével a megyeileg illetékes pénztárak. (A szocialisták részletes álláspontja az egészségbiztosítás átalakításáról egyelőre nem ismert.)

Új hang

Az ellenzék kérdéseire válaszolva Székely elmondta azt is, hogy egyetért a lipótmezei Országos Pszichiátria és Neurológiai Intézet bezárásával, illetve az Országos Addiktológiai Intézet tervezett megszüntetésével. Mint mondta, ezeknek az intézményeknek a fenntartása már nem volt gazdaságos, s az orvoscsoportok, szakmai műhelyek másutt megfelelő körülmények között folytathatják munkájukat.

Új hangot hallottunk, kezdjük elhinni, hogy az egészségügyben mégiscsak az orvoslásról van szó, mondta Székely meghallgatása után Nagy Kálmán a KDNP képviselője. A politikus kifejtette: a valóban felkészült Székely Tamás nem illik bele az új kormányba. Nem támogatjuk, mert nem támogatjuk a kormány politikáját, mondta a képviselő.

Mikola István a Fidesz részéről úgy vélte: Székely Tamás inkább az aprómunkáról beszélt, az egészségügy súlyos problémáira azonban nem kínált megoldást. A reform zsákutcába jutott, az új kormány programja nem ismert, s nem látható a kivezető utat mutató stratégiai szemlélet sem, mondta a politikus, aki egyébként elismerően szólt a miniszterjelölt felkészültségéről.

12 miniszter a rendszerváltás óta

Csáky András, az MDF képviselője azt mondta: egy miniszterjelölt támogatása a bizottságban nem szakmai, hanem politikai kérdés, ezért bejelentette, hogy tartózkodik a szavazásnál.

A bizottsági ülés végén Kökény Mihály szocialista elnök felidézte, hogy kinevezése esetén Székely Tamás lesz a rendszerváltás óta a 12. egészségügyi miniszter. „Ha átlagot vonunk, akkor kiderül, hogy egy miniszter átlagosan másfél évig volt hivatalban”, mondta. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ez külföldön sincs másként, az egészségügy átalakítása mindenütt nehéz és konfliktusokkal terhes folyamat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!