Fidesz-székház: az eladással eltűnt az adósság is

Az a jelentős, és sokáig behajthatatlannak tűnő Fidesz-adósság állhatott a párt budapesti központjának 1996-os leadási ügylete mögött, amely az 1994-es választási vereség után több bank között oszlott meg. A kétszázmillió forintot meghaladó tartozás végül az eredeti összegnél jóval olcsóbbért felvásárolva a K&H érdekeltségébe tartozó Immo-Bill Rt.-nél landolt, majd a cég visszavásárlási opciós szerződést kötött a párttal.

Az eredményességet nem vizsgálhatják

Készpénzmozgás alig kísérte a Fidesz Lendvay utcai székházának eladását - tudta meg az Index az Állami Számvevőszék illetékesétől. Elek János, a pártok gazdálkodását vizsgáló részleg vezetője szerint a számvevőszéknél lévő könyvelési adatok arról tanúskodnak, hogy banki követelésekkel állították szembe az ingatlant. Az ÁSZ szakembere elmondta azt is, hogy az ingatlanértékesítés adatai valóban félreérthető módon kerültek az ÁSZ 1996-1997-es vizsgálatába. Az első szerződés ugyanis valóban 300 millió forintról szólt, ám az összeget még abban az évben 200 millióra módosítottak. A 100 milliós eltérést pedig a párt bevételeiről szóló könyvelésben egy technikai számlával helyettesítették, ezért áll az eladással "összefüggésben" 300 millió ma is a számvevőszék dokumentumaiban. Elek hangsúlyozta, hogy az ÁSZ csak a pártok ügyleteinek törvényességét ellenőrizheti, a gazdálkodás célszerűségének és eredményességének vizsgálata a párttörvény értelmében nem tiszte a szervezetnek.

A 423 milliónak nincs nyoma

Méltányolták a felújítást is A Fidesz szóvivője, Révész Máriusz az Indexnek kérdésére továbbra is fenntartja, hogy a párt több mint 400 millióért szerezte vissza a Lendvay utcai központ épületét. A szóvivő szerint ugyanis az ÁSZ jelentésében nem a visszavásárlással egy csoportban szerepel az ügyletben kifizetett kamatköltség. Révész szerint a párt a 346 millió mellett további 87 milliót fizetett kamatként, így a bank valójában nem is 423 milliót, mint ahogyan korábban állította, hanem 433 milliót kapott a Fidesztől. A szóvivő szerint pedig az alacsony, 50 ezer forintos bérleti díj azért nem emelkedett a három év során, amíg a székház a K&H birtokában volt, mert a tulajdonos méltányolta, hogy 1997-ben 11,5 millió forintos felújítási munkát is végezett a párt az általa használt épületben.

A Fidesz akkori gazdasági vezetői, Simicska Lajos és Gansperger Gyula által tető alá hozott tranzakció során eltűnt a párt adóssága, majd 1999-ben, kormányra kerülés után vissza is vásárolhatták az épületet. Az ÁSZ adatai szerint, amelyek között nem szerepelnek a párt K&H-hoz került tartozásai, 1996-ban 300 millió forintot számoltak eladással összefüggően, 30 milliót az ingatlanban található felszerelési tárgyakért, 50 milliót pedig az elengedett kamattartozásért, azaz összesen 380 milliót. A visszavásárlás során 1999-ben 3 millió, 2000-ben és 2001-ben pedig kétszer 171,6 millió forintot, összesen 346 millió forintot fizettek ki. A könyvelés számai szerint tehát a Fidesz 34 millió forintot nyert az üzleten. A Fidesz szerint viszont a jelentésekben szereplő összegnél jóval többet kellett áldozniuk a viszavételre. Az ÁSZ-hoz eljuttatott adatok között azonban nincs nyoma annak, hogy valóban 423 millióért kapták vissza a házat, mint ahogy azt a Fidesz szóvivője az utóbbi napokban elhangzott nyilatkozataiban állította.

Az albérlet ára

A Népszava információ szerint egyébként az 1996-ban történt eladásnak nincs nyoma a székház tulajdoni lapján. A három évre elnyúló tranzakció idején a párt jutányos áron megtarthatta irodáit. Az Immo-Bill Rt.-vel kötött szerződés szerint egy albérlet áráért, havi 50 ezer forintért bérelhette vissza az épületet. A szocialisták szerint az üzlettel negyedmilliárd forintnyi közpénz folyt el az akkor még állami tulajdonú K&H-n keresztül, Révész Máriusz Fidesz-szóvivő szerint viszont az ügyleten nem pártja, hanem a bank keresett.