Négyszázmilliós rekordbírság az illegális szemétért
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter rekordösszegű környezetvédelmi bírságként harangozta be a 402 millió forintos büntetést. A német szemét 2006. nyarától árasztotta el az alföldi tanyavilágot, ám a rendőrség felderítette az illegális szemétlerakó telepeket, melyek gyakorta ugyanott voltak, ahol az egykori olajszőkítő telepek, Kecskemét mellett Kiskunmajsán és Jászszentlászlón.
A nyomozók hamar rájöttek, hogy az illegális szemétlerakók szervezése egy olyan személyhez, Halász Istvánhoz köthető, akinek a neve az olajügyekkel is kapcsolatba hozható.
Kakas a szeméttdombon
Úgy tudjuk, Flaisz Ferenc (Kakas) érsekhalmi vállalkozó, korábban olajimportőr is segítette a nyomozóhatóság munkáját. Egyes, meg nem erősített hírek szerint Kakasnak is voltak érdekeltségei a szemétbizniszben, ennek azonban ellentmond, hogy az érsekhalmi vállalkozót a nyomozásban semmilyen kapcsolatba nem hozták az illegális szemétszállítmányokkal.
A szemétügy 2006. őszi kirobbanásához viszonyítva érdekes egybeesés, hogy Flaisz Ferencet 2004. decemberében adócsalás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, mert birtokán 1998. február 17-én tartott jövedéki ellenőrzést a kecskeméti vámhivatal. Akkor több százezer liternyi, hamisnak mondott bort foglaltak le Flaisz birtokán. Az érsekhalmi vállalkozó a 2004-es elsőfokú, nem jogerős ítélet hirdetésekor ártatlannak mondta magát, és felmentésért fellebbezett. Az ügyet 2006. végén zárták le, Flaisz Ferencet jogerősen felmentették.
Tény, hogy Flajsz jól ismerte korábbi üzleti partnere tevékenységét, hisz ők ketten már a '90-es évek elejétől közeli munkakapcsolatban álltak, noha az olajbizniszben egymás konkurensei voltak.Halász István az Index kérdésére elismerte, ismeri Flaisz Ferencet, de a családi vállalkozásnak ő a cégadatok szerint sosem volt tagja, így most sem akar a szemétszállító Szinkron 99 Kft. ügyeivel foglalkozni.
"Polgármesterként pályázatok írása a feladatom. Igaz, hogy engem is meggyanúsított a rendőrség, de már felkértünk olyan ügyvédeket, akik ezt a helyzetet rendezni képesek" - nyilatkozta az Indexnek Halász.
Olajozottan jött a szemét
Halász István 1994 és 2002 között már volt Kunbaja polgármestere, majd a bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítélte olajértékesítéssel kapcsolatos csalás és adócsalás miatt. Börtönbüntetésének letöltése után 2006-ban ismét polgármesterré választották.
A szemétügyben, 2006. december 19-én rendelte el a Kecskeméti Városi Bíróság a kunbajai polgármester, felesége és még két gyanúsított előzetes letartóztatását, ám a Bács-Kiskun Megyei Bíróság felülbírálta a döntést, így szabadlábon védekezhetnek.
Mihályné Bornemissza Eleonóra Bács-Kiskun megye rendőrségi szóvivője az Indexnek elmondta, a rendőrség ezekben a napokban a visszaszállítandó hulladék lefoglalásainak megszüntetésével van elfoglalva.
A nyomozásról a rendőrségi szóvivő csak annyit árult el, hogy nemrég érkezett meg hozzájuk az a szakértői jelentés, amely eldönti, hogy a Magyarországon tárolt hulladék veszélyesnek minősül-e, vagy sem. Mert amíg az általános háztartási hulladék miatt maximum 3 év letöltendő szabadságvesztés adható, veszélyes hulladék esetén a büntetés akár már 5 év is lehet.
"Az egyik gyanúsítottunk egyelőre külföldön van. Ha hazaér, vele is közöljük a szakértői jelentés tartalmát. A nyomozás most már belátható időn belül véget érhet" - reagált Mihályné az Index kérdésére, hogy mikor állhatnak a szemétimportőrök bíróság elé.
Mindent, mindent vissza
Az ügyben egyelőre az ügy logisztikai részén van a hangsúly. A német fél költségén június 20-án kezdték el az illegálisan hulladék visszaszállítását, és úgy néz ki július végére a behozott 4100 tonna hulladék kétharmada - azaz 2510 tonna - elhagyja az országot.
A történelem nem változik, csak ismétli önmagát
Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, lépéseket akar tenni annak érdekében, hogy Magyarország ne válhasson sem Németország, sem más ország szemétlerakójává. Ezért kezdeményezésére július 12-től szigorodtak az országhatáron átlépő hulladékszállítás szabályai.
Pénzügyi biztosítékot kell letenni a szállításkor, ami jogsértés esetén a költségek fedezetéül szolgál. Szigorodik az ellenőrzés is: a zöldhatóság és a VPOP együttműködik a szomszédos országok hatóságaival, hogy megelőzzék az illegális szállításokat. A vámhatóság önállóan is jogosult a hulladék szállítmányok ellenőrzésére: azokat megállíthatja és visszatarthatja.
A szabályozások mostani szigorítása kísérteties hasonlóságot mutat az olajozás hőskorszakának eseményeihez, amikor is először egy kormányhatározatban bekeményítettek: onnantól a HTO szállítmányok vámolásakor színező festéket kellett önteni a gázolajszállítmányokba, majd néhány évvel később a halasztott vámfizetést igénylő importőr cégek importengedélyeit olyan feltételekhez kötötték, mint bankgarancia, korábbi importőri tevékenység felmutatása és megbízhatósági igazolás(igaz ilyet a magyar jog nem ismert).Megkérdeztük a környezetvédelmi tárca sajtóreferensét, hogy vizsgálták-e a most megbüntetett kunbajai cég szemétimportból származó hasznát, mikor a 402 millió forintos bírságot kiszabták. A sajtószóvivő elmondta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek nem feladata ellenőrizni az adott cég profitját, ám bíznak benne, hogy sikerül példát statuálniuk, ami a későbbiekre nézve visszatartó erő lesz az illegális szemétimportból meggazdagodni szándékozó cégekre nézve.