Budapesten is megerősödött a Fidesz

Csak kisebb módosulás történt a biztos pártválasztói csoporton belül, ahol a Fidesz jelenleg 50, az MSZP 40 százalékon áll. Úgy tűnik, e történések nem igazán érdeklik a választópolgárokat, az események kifejezetten taszítják a pártoktól a választókat. A politikától távol maradók aránya májusban 42 százalék.

Apátia

A pártoktól való távolságtartás nem feltétlenül jelent határozott ellenérzéseket, sokkal inkább apátiáról beszélhetünk. Nem emelkedett ugyanis az egyes pártokat elutasítók aránya, nem fordultak át eseti ellenszenvekbe a politikával szembeni általános negatív érzések. Tanácstalanság, közömbösség lett úrrá az embereken, amit egyébként az is jól mutat, hogy szinte minden politikai kérdésben emelkedett a válaszadást kerülők aránya.

A jelöltállítás ideje van most, érdemes a választási földrajz és demográfia szempontjaira figyelni, hiszen a Fidesz és az MSZP támogatottságában erős regionális és településnagyság szerinti különbségek vannak. A fiatal demokraták különösen Dél-Alföldön, valamint a Közép- és Nyugat-Dunántúlon állnak jól (34-38 százalékon), ezzel szemben Észak-Magyarországon kifejezetten gyengék (20 százalék). A szocialisták az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon értek el az átlagosnál valamivel jobb arányokat (25-26 százalék), Dél-Alföldön viszont (16 százalék) tekintélyes a lemaradásuk.

Erőviszonyok

Érezhetően kisebb a kormánypárt hátránya az 5-10 ezer lakosú településeken (Fidesz: 29, MSZP: 22 százalék) és az e fölötti kategóriában. A 10 és 50 ezer fő közötti városokban is fiatal demokrata előny mutatkozik (29-23 százalékok), csak az 50 ezret meghaladó lélekszámú településeken áll szoros versenyben a két párt (a Fidesz 26, az MSZP 24 százalékon).

Ugyancsak kiegyenlített erőviszonyok mutatkoznak Budapesten, ahol az MSZP 26, a Fidesz 25 százalékon áll. A Fidesz a falvakban és a kisvárosokban egyértelmű fölényben van az MSZP-vel szemben, a közepes és a nagyvárosokban kis előnye van, míg Budapesten lényegében egyező erőt képviselnek.