Jövőre ácsolják Attila fapalotáját

Amikor pályázatot írtak ki Attila óbudai szobrának elkészítéséhez még nem sejtettünk semmit. Amikor aláírásgyűjtésbe kezdtek a hunok kisebbségként való elismertetéséért, gyanakodni kezdtünk. Amikor a zsadányi polgármester magabiztosan jelentette ki, hogy Attila az általa vezetett község közigazgatási területén lelte halálát, már nem csodálkoztunk. És Tápiószentmártonban végképp meggyőződtünk róla, hogy a hunok királya halála után több mint 1550 évvel sem rossz üzlet.

Energiát tud adni

Szegény Priszkosz rétor. Az ötödik században Attila udvarában járt kelet-római követ feljegyzéseket készített az útjáról. Priszkosz művét Kelet-Magyarország huszadik-huszonegyedik századi polgármesterei és más notabilitásai túlélőcsomagjuk részeként kapják, mert magabiztosan hivatkoznak a nagy utazó leírására, amiből azt olvassák ki, hogy Attila nevezetes fapalotája és hármas koporsója csakis községükben (Zsadányban, Tápiószentmártonban, Dombegyházán, satöbbi) lehetett.

A történettudomány ennél jóval szerényebb. Bóna István, a téma közelmúltban elhunyt szaktekintélye például annyit jegyez meg a kérdésről, hogy Attila nyughelye a Duna-Tisza közének több tízezer négyzetkilométeres körzetében keresendő. Na, az ilyen figurákat teszik a helyükre az Attila-hívek. "Egyre többen mondják, hogy a finnugor eredet megbukott és jön a szkíta-hun vonal" - mondja magabiztosan Kocsi János. A közeli Nagykátán nőtt fel, a téeszesítés után családjával Pestre került, hentes és mészárosnak tanult, majd jól menő hentesüzleteket gründolt a fővárosban. A hentesnek a ló a mindene. A rendszerváltás után négy évvel fogathajtó- és díjugrató centrumot alapított a községben (a 19. században itt született a nevezetes ló, Kincsem), majd 2000 februárjában, egy családi ebédnél...

"Kétezer februárjában egy családi ebédnél rájöttem, hogy energiát tudok adni és közvetíteni" - mondja Kocsi. Azóta zarándokhellyé vált a tápiószentmártoni Attila-domb, a nyugdíjas és ifjúsági jegy hatszáz, a felnőtt hétszáz forintba kerül. De ez még nem minden. "Priszkosz rétor útleírása alapján egyértelmű, hogy Attila fapalotájának itt kellett állnia" - mondja határozottan a műkedvelő történész, akinek ötletét tett követte: nem hivatalos tervpályázatot írt ki Attila fapalotájára.

Beleverte a csúfot

Az építkezés 2006 második felében kezdődhet, a beruházás költsége 1,2-1,5 milliárd forint. Hiteles források nincsenek arról, hogyan nézett ki a fapalota. A most épülőt kis tornyocskák veszik majd körül, ebben Attila alvezérei lakhattak. A fából és kőből épülő palotában szálloda, uszoda és konferenciaterem kap helyet.

Kocsi Jánosnak a beérkezett látványtervek közül a Szent István Egyetem építészeti tanszékén tanító Ruda Győzőé nyerte el a tetszését. "Történelmi előadássorozatokat hallgattam, megismerkedtem az elérhető történelmi forrásokkal, de nagyon kevés anyag áll rendelkezésre arról, hogyan nézhetett ki Attila fapalotája" - mondta Ruda, aki szerint nem biztos, hogy a mai Tápiószentmárton határán állt a fapalota, de "prioritást élvez a sok bizonytalan hely közül".

Ruda Makovecz Imrét a tanárának, magát a követőjének tartja. Makovecz is adott be egy látványtervet, amibe Kocsi alaposan beleverte a csúfot. Szerinte az alaprajz és a látványterv nem egyezik, és ha egyezne is, túlságosan költséges lenne felépíteni.

Megengedő álláspont

Tápiószentmárton és környéke iparilag mindig is fejletlen volt. A téeszesítés után ezerötszáz ember a fővárosba költözött, a rendszerváltás után viszont egyre többen jönnek Budapestről a faluba. Igaz, nem az a réteg, amely például Telkit naggyá tette. "Eladják az ötmilliós panellakást, itt vesznek egy házat három-négymillióért, a különbözetet felélik, majd továbbállnak Szabolcsba" - mondja Tóth János, aki 1985 óta Tápiószentmárton polgármestere.

Ezért is jött jól Kocsi János a falunak, aki felkapta Attila legendáját, mert - a polgármester szerint - Puskás Öcsi mellett Attila a leghíresebb magyar. "Hiába van itt Attila hármas koporsója, infrastrukturálisan nem vagyunk rá felkészülve" - mondja Tóth, aki népvándorlási múzeumot, fejlett turizmust, M4-es autópályát vizionál a közeli és távolabbi jövőre. "Korábban csak akkor járt erre turista, ha eltévedt, mindig is elmaradott, mezőgazdasági térség volt ez" - erősíti meg Kocsi a polgármester szavait.

És mit szólnak ahhoz, hogy más kelet-magyarországi települések is úgy gondolják, hogy náluk volt Attila fapalotája? Kocsi János megengedő állásponton van: "Lehetett neki Zsadányban is palotája, hisz' mindenhol leszedte a sápot. Nekem is több házam van."