Hol vannak a jelentésből a felelősök?

"Szokatlan egy vizsgálati jelentés, amely nem nevez meg felelõsöket" - jelentette ki az Indexnek Tarjányi Péter rendõrségi szakértõ.

Elegen lettek volna?

A nevek nélkül közzétett Ignácz-jelentés ismeretében Tarjányi egyetlen szóval, káoszként jellemezte a rendõrség szeptember 18-án az MTV-székház védelménél elõadott akcióját. A szakértõ szerint a vizsgálatból egyértelmûen kiderül, hogy a rendõri vezetés csõdöt mondott. A helyszínen kint lévõ rendõrök irányítás híján maguk próbáltak harcolni a szembenállókkal, de a védelem megszervezésére képtelen vezetés miatt ez nem sikerült, és lassan felmorzsolódtak.

Tarjányi úgy vélte, hogy a rendõrség becslései alapján is bebizonyosodott, a létszám elég lett volna az MTV megvédéséhez. A jelentésben ugyanis az szerepel, hogy 50-100 aktív és maximum 200 támogató indult neki az épület elfoglalásának, a rendõrségnek pedig pontosan 378 embere állomásozott a környéken (este nyolckor). A számok alapján egyértelmû, hogy akár egy az egyhez helyzetet is elő lehetett volna idézni a Szabadság téren.

XY1 alezredes és XY2 dandártábornok

A kisatírozott neveket tartalmazó jelentésből annyi mindenesetre kiderül, az irányítást 21:50-ig egy rendőralezredes végezte, néhány parancsot azonban egy dandártábornok is adott. (Korábbi hírek szerint a tévéostromnál nem Gergényi Péter, hanem Szabadfi Árpád irányított mindketten dandártábornokok.) 21:50-kor, tíz perccel azelőtt, hogy a tömeg átvonult volna a Szabadság térre, a dandártábornok egy (valószínűleg egy másik) alezredesre bízta az irányítást, aki polgári ruhát viselt. Ő "több alkalommal körbejárta az épületet, de az irányítást nem vette át" - fogalmaz a jelentés.

A jelentés X és Y koordinátái

A helyszínparancsnok, azaz a műveleti irányító tehát (meg nem nevezett) XY1 rendőralezredes volt, egy budapesti kerületi kapitányság vezetője, aki már délután 6 órakor elkövette első baklövését: úgy vette át a szolgálatot, hogy elődjével nem hajtották végre az előírt átadás-átvétel aktusát sem a rendelkezésre álló állomány, sem az eszközök tekintetében. A jelentés ezután megjegyzi, XY2 nem vette át a művelet irányítását. (Valószínűleg az idővel az események "külső szemlélőjévé vált" rendőralezredestől kellett volna.)

Az eseményeket a Hír tévén követő XY1 alezredes este tíz körül segítséget, erősítést kért a dandártábornoktól, de választ nem kapott. A tömeg 23 órára szorította vissza az oszlatni próbáló, de az alakzatot tartani nem tudó rendőröket az az épületbe. A dandártábornok öt perccel 23 óra előtt adott utasítást a vízágyú, kétszeri, végül sikertelen bevetésére. A második vízágyús rohamban a 100 fős rendőri biztosító köteléket egyrészt a rosszul felmért terepviszonyok miatt visszaverték a tüntetők, az ágyú pedig elakadt a sárban.

Kiviláglik Gergényi felelőssége

Tarjányi szerint a vezetés csõdjét illusztrálja az is, hogy a rendõrség egyáltalán nem tudta hasznosítani az elvileg rendelkezésre álló technikai eszközeit. Ez látszik abból, hogy szinte haszontalan volt a bevetett vízágyú, a könnygázgránát-vetõ nem volt felszerelve a terepjáróra, mégis kivitték, valamint hogy a kommunikációs káoszt nem tudták felszámolni a csata végéig sem.

A szakértõ szerint a vizsgálat konklúziói nem kerültek bele a szövegbe, mégis, aki a nevekkel együtt olvashatja a jelentést, az egyértelmûen meg tudja nevezni a felelõsöket. Több tételbõl azonban így is kiviláglik Gergényi Péter budapesti fõkapitány felelõssége, bár az MTV ostrománál Szabadfi Árpád, az ORFK helyettes-vezetõje volt a legmagasabb rangú rendõri irányító.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!