Tárki: Az ellenzék táborában is népszerűbb lett az MSZP

Nem csupán a "pártsemlegesnek" tekinthető közvéleményben, hanem még az ellenzék választói körében is javult a szocialisták megítélése. A Fidesz iránti rokonszenv mérséklődése mellett a kormány tetszési indexe is jelentős mértékben javult.

Számokkal kifejezve, az MSZP-re a felmérés során az összes megkérdezett 40 százaléka "szavazott", míg a biztosan szavazó pártválasztók, tehát a ténylegesen szavazni szándékozók 57 százaléknyian. Az előző havi vizsgálathoz képest ez öt pontos növekedés.

A Fidesz ugyanakkor négy pontos rokonszenv-csökkenést kénytelen elszenvedni. Huszonhét százaléka az összes megkérdezettnek és harminchárom százaléka a biztos szavazó pártválasztóknak adná le a voksát a legnagyobb jobboldali pártra. Az SZDSZ támogatottsága 5, az MDF-é 2 százalék. A szélsőjobbról a MIÉP elutasítása a legnagyobb.

Szili Katalin tudott csak javítani

A régóta három legnépszerűbb politikus közül Dávid Ibolya vezeti a sort. Őt, Mádl Ferenc köztársasági elnök, és Medgyessy Péter miniszterelnök követik mindazzal együtt, hogy nemcsak ők, de szinte kivétel nélkül az összes politikus vesztett népszerűségéből az elmúlt időszakban. Az egyetlen kivétel Szili Katalin házelnök, akinek szokatlanul gyorsan nőtt meg a rokonszenvindexe. A rangsor utolsó három helyezettje, csökkenő sorrendben: Thürmer Gyula, Kövér László és Csurka István. Népszerűségének csökkenését tapasztalhatja Orbán Viktor volt miniszterelnök, és immár hosszabb ideje Demszky Gábor főpolgármester is.

Jó esélyek az EU csatlakozásra

A Századvég és Tárki a felmérés során megkérdezte a közvélemény-kutatásban résztvevőket, hogy mit gondolnak az EU-csatlakozás közeledtével ebben a témában. A csatlakozás (59 százalékos) támogatottsága még mindig jóval nagyobb, mint 21 százalékos elutasítása. A megkérdezettek 15 százaléka bizonytalan. A biztosan szavazók hetvenhárom százaléka voksol majd igennel a csatlakozásra, és csupán 15 százalékuk ellene.

AZ MSZP támogatói inkább akarják az Uniós létet, ám a Fidesz táborában is többen vannak mellette, mint ellene. Az összes megkérdezett 66 százaléka jelezte, hogy biztosan elmegy majd szavazni az áprilisi EU-ról szóló népszavazásra.

A módszertan A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételt 2003. március 1. és 11. között a Századvég és a Társadalomkutatási Intézet Rt. (TÁRKI) közös választáskutatási programjának keretében készült. Az ország 70 településén 1021 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a felnőtt lakosság lehetséges válaszai. E becslés pontosságáról 95%-os megbízhatósággal állítható, hogy az egész mintára vonatkozó adatok legfeljebb 3,2 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől. Ez az eltérés a válaszolók számának csökkenésével, illetve a képzett mutatók esetén ennél nagyobb lehet.