Öncenzúrára kényszerít az ízlésrendőrség

A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint a rendõrségnek és az ügyészségnek tisztában kell lennie azzal, hogy Paizs Miklós Balra át című dalának szövege nem valósítja meg a közösség elleni izgatás bûncselekményét, "így az eljárás megindítása nem tekinthetõ egyébnek, mint durva hatósági cenzúrának" - írja a jogvédő szervezet az Index szerkesztőségéhez eljuttatott, Nem akarunk ízlésrendőrséget című nyilatkozatában.

"A Balra át" címû szám szövegérõl különösebb vizsgálódás nélkül megállapítható: nem áll fenn a veszélye annak, hogy a közönség ennek hatására a felsorolt politikusok és más közszereplõk felakasztására, kibelezésére, stb. érezzen késztetést. A meghökkentés és a túlzás vagy akár a durvaság a mûvészi kifejezés eszköztárából is ismert, ezek használata nem elegendõ ahhoz, hogy az erõszakos cselekedet közvetlen fenyegetését meg lehessen állapítani. Ezzel a rendõrség és az ügyészség is nyilvánvalóan tisztában van, így fellépésük tudatosan sérti az véleménynyilvánítás- és szólásszabadság alkotmányban biztosított alapjogát" - áll az állásfoglalásban.

Nem fenyegetett erőszak

Pelle Andrea ügyvéd, a TASZ ügyvivője álláspontjuk magyarázataként az Indexnek elmondta, az Alkotmánybíróság többször is hangsúlyozta, hogy "maga a véleménynyilvánítás lehetõsége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül".

"Szélsõséges nézetek esetében sem a vélemény tartalma, hanem a közlés közvetlen, belátható következménye alapozza meg a szólásszabadság korlátozását, a polgári jogi, avagy bizonyos esetekben büntetõjogi felelõsségre vonást" - írták idén májusban az e tárgyban hozott legutolsó határozatukban az alkotmánybírák.

Az erõszakos cselekedetre felhívás csak akkor uszítás, ha az ilyen cselekedet veszélye nem csupán feltételezett, hanem a veszélyeztetett jogok konkrétak, és az erõszakos cselekedet közvetlenül fenyeget. Ilyen közvetlen veszély Paizs esetében pedig egyértelműen nem fenyegetett. A bíróságok következetesen az uszításnak ezt az értelmezését követik, de úgy tûnik, a rendõrség és az ügyészség nem vesz tudomást az ítélkezési gyakorlatról.

Schiffer András ügyvéd szerint az ügy siralmas bizonyítványt állít ki a magyar közéletrõl. Már sokadszor fordul elõ, hogy a két politikai oldal közti szimbolikus csatározásba megpróbálják bevonni a büntetõjogot. A jog azonban nem játékszer. Az egy dolog, hogy Paizs Miklós szövege sokak számára minõsíthetetlen, a jogállami kultúra azonban megkövetelné, hogy a jogi kérdésektõl elkülönítsük privát meggyõzõdéseinket. Ugyanis a szélsõséges megnyilatkozásokhoz való viszonyunkon méretik meg, mennyire vesszük komolyan a jogokat, jelen esetben a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, mondja a TASZ ügyvivője.

A rendőrség és az ügyészség egymásra mutogat

A Budapesti Rendõr-fõkapitányság Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályától természetesen szerettük volna megtudni, szerintük miért tekinthetõ megalapozottnak a közösség elleni izgatás gyanúja, de több napos kitartó kísérletezés ellenére sem tudtunk hivatalosan senkit megszólaltatni. Még azt sem sikerült megtudnunk, ki kezdeményezte az eljárást. A rendõrségen azt hallottuk, az ügyészség kérésére indították, a fõügyészség sajtófõnöke viszont úgy tudja, már megindult az eljárás, mire az ügyészség megkereste a rendőrséget.

Öncenzúra

A botrány kirobbanásakor készült cikkünkben letölthető formában közzétettük Paizs Miklós Balra át című blődlijét. Az eljárás megindítását követően a Budapesti Rendőrfőkapitányság levélben azzal a "kéréssel" fordult az Index.hu Rt.-hez, hogy szüntessük meg a dal letölthetőségét. Mivel jogászunktól azt az információt kaptuk, hogy ha nem teljesítjük a kérést, a rendõrség akár a szervereinket is lefoglaltathatja az ellenünk induló eljárás végig, úgy döntöttünk, levesszük a számot. Így a TASZ állásfoglalása burkoltan rólunk is szól.

"A büntetõeljárást nem lehet fegyelmezési eszközként, ráijesztés céljából használni azokkal szemben, akik nem követtek el bûncselekményt. Ez a gyakorlat nem pusztán önkényes és jogsértõ, hanem a cenzúra és az öncenzúra elvárásának burkolt eszköze, mely túlmutat a konkrét ügyön, és a mûvészi kifejezés szabadságán túl a demokráciát is veszélyezteti. A valódi szólásszabadság védelmének érdekében tiltakozásunknak azzal is nyomatékot adunk, hogy honlapunkon elérhetõvé tesszük a "Balra át" címû számot, hogy aki meg akarja ismerni az abban közölt véleményt, az szabadon megtehesse" - zárul a jogvédő szervezet nyilatkozata.