TASZ: Alkotmányellenes a gyűlöletbeszéd-törvény

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint a tegnap elfogadott törvényjavaslat - két korábbi alkotmánybírósági határozat alapján - szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a vélemény-nyilvánítási szabadságot. A jogalkotó által választott megoldás korábban elképzelhetetlen módon korlátozza a kommunikációs alapjogok anyajogát.

Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban következetesen alkotmányellenesenek minősítette a mostani Btk-módosítás szellemében született jogszabályhelyeket. Az, hogy a jogalkotó ezúttal nem a gyűlöletre uszítás - közösségi elleni izgatás fogalmakkal kívánt operálni, hanem egy kvázi generális, a feltételezett sértettek akaratától függetlenül büntetendő becsületsértési tényállást kreált, nem teszi kevésbé alkotmányellenessé a választott megoldást.

A törvénymódosítás miatt a TASZ szerint a jövőben büntetőeljárások tömege indulhat olyan kijelentések, nyilatkozatok megtételéért, melyek egy demokratikus társadalomban, ahol a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága valóban biztosítva van, tetszik vagy sem, részét képezik a társadalom különböző csoportjai által hangoztatott véleményeknek.

A TASZ álláspontja szerint a szélsőséges, másokat sértő vélemények tekintetében az Alkotmánybíróság 18/2004-es számú döntése kijelölte a helyes irányt: "a vélemény elfojtása vagy napvilágra kerülésének megakadályozása nem teszi a véleményt meg nem születetté, és nem gátja valamely nézet elterjedésének. A társadalom szellemi gazdagodása a véleményszabadságtól is függ: csak akkor van esély a téves nézetek kiszűrésére, ha szabad és nyilvános vitákban ütközhetnek ellentétes vélekedések, és ha a mégoly szélsőséges nézetek is napvilágra kerülhetnek."

A TASZ szerint rendkívül álságos a törvényjavaslat indoklásában szereplő érv, mely szerint a diktatúra demokráciába való átalakulása a rendszerváltozás idején valóban indokolttá tette a szólásszabadság széles körű biztosítását, „egy kialakult demokráciában ... azonban mindig jóval szűkebb keretek közt kell megvonni a szólásszabadság határait, mint az átalakulást közvetlenül követő időkben."

Mint arra az Alkotmánybíróság a fent hivatkozott határozatában rámutatott, valójában a demokráciát mindig csak gyengíteni tudja, ha korlátozzák a szólásszabadságot: "A szólás szabadságának állapota a demokrácia fokmérője. Minél kevesebb korlátozás nélkül érvényesülhet a véleményalkotás és -nyilvánítás joga, annál biztosabb lábakon áll az alkotmányos demokrácia". Egy valóban szabad társadalomban a szélsőséges nézetek hangoztatása önmagában nem idéz elő zavargásokat, hanem hozzájárul a köznyugalom és közrend alakításához, a lakosság toleranciaszintjének emeléséhez. Ahol „sokféle véleménnyel találkozhatnak az emberek, a közvélemény toleráns lesz".

Fentiek alapján a TASZ arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az Alkotmány 26. § (4) bekezdésében biztosított jogkörével élve, a törvényt aláírás előtt véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!