1992: Az Opel megelőzi a Suzukit

Legördül az első Opel Astra a gyártószalagról, ezzel hivatalosan megkezdődik a gyártás a General Motors szentgotthárdi autógyárában (a Suzuki esztergomi gyárából ősszel kerül ki az első autó). A személyautók sorozatgyártása 48 év után indul újra az országban egy olyan városban, ahol – mint azt Antall József miniszterelnök a gyáravatón elmondta – nagy szükség volt a munkahelyteremtő beruházásra, hiszen a Vas megyei Szentgotthárdon nem sokkal korábban csődbe ment a selyem- és a kaszagyár.

A General Motors már 1990 nyarán aláírt egy megállapodást a magyar kormánnyal egy autógyártó üzem, valamint egy, az eredeti tervek szerint elsősorban a hazai piacra dolgozó személyautógyár beindításáról. Ennek nyomán a GM létrehozott egy vegyesvállalatot a magyarországi Rábával. A győri vállalat a 35 százalékos részesedés fejében bevitte a cégbe szentgotthárdi szerelőcsarnokát.

Az eredeti tervek már a termelés beindulásáig többször módosultak. A General Motors kezdetben a motorgyártáson kívül Kadetteket akart készíteni Szentgotthárdon. Azonban 1991 őszén közölték, hogy az Opel akkor legújabb modelljének számító, alsó-közép kategóriás Astra készül majd a magyar gyárban. Így természetesen változott a célközönség is, hiszen tartósan nem tudták a magyar piacon lélektaninak mondható, 1 millió forint alatt tartani a magyar Astra árát.

A Magyar Hírlap másnapi beszámolója szerint ugyanis az ötajtós Astra, amit bemutattak a megnyitón – majd a gyár a Közlekedési Múzeumnak ajándékozta –, 998 500 forintba, a kombi 1 096 000 forintba került. A HVG 1992-es évvégi összeállítása szerint azonban ezt az 1 millió alatt árat is csak néhány hónapig, és csak a legegyszerűbb kivitelre tudta tartani a gyár.

A GM-Hungary, amely tíz évre kapott adómentességet, 1999-ig gyártott a szentgotthárdi üzemben autókat, a nyolc év alatt összesen 80 ezer Astrát, valamit 4000, kínai exportra szánt Vectrát (a gyártás nagy lendülettel kezdődött, májusig 1000 autó készült el). Az eredetileg 400 millió márka értékűre tervezett beruházás azóta már több mint 700 millió euró értékűre nőtt, bár az utóbbi években autók már nem, csak motorok és hengerfejek készülnek a gyárban.

A március 12-én elkészül Astra a személyautók magyarországi sorozatgyártásának 48 éves hagyományát élesztette fel, megelőzve ezzel a Suzukit, amelynek esztergomi gyárából bő félévvel később, november 5-én gördült ki az első Swift (igaz, az csak 730 ezer forintba került). A GM-üzem beindítása előtt ugyanis utoljára 1943-ban készült ipari mértékben személyautó, akkor ugyanis a háború miatt megszüntették a személyautógyártást, és az ipar gyártókapacitását a hadsereg szolgálatába állították.

A második világháború után már csak egyedi gyártásban készül személyautó az országban, mivel 1946-ban a a Gazdasági Főtanács nem engedélyezte a hazai személyautó-gyártás újjászervezését. Pedig akkor már készen volt a Pentelényi János által tervezett Pente 500-as és Pente 600-as elnevezésű négyszemélyes, 15-16 lóerős, kéthengeres, kétütemű motorral hajtott kisautó (képünkön egy Pente 600-as, forrás: csepel-sziget.hu), amely gyártása a csepeli Weiss Manfrédban kezdődött el.

"A hatalmas gyár államosítása után még folytak a sorozatgyártásával kapcsolatos munkálatok, amikor a GF határozata megérkezett a gyárba: megtiltotta a sorozatgyártás megindítását. Az addig elkészült 16 darab Pente típusból már csak egy példány létezik" – olvasható Bálint Sándor Autógyártás Magyarországon című írásában. A nyolcvanas években a hódmezővásárhelyi Puli jelentette volna a magyar autók újraéledését, de az igazi áttörést csak az Opel gyártásának beindulása jelentette.