1985: aláírják a magyar Forma–1-szerződést

A frappáns Sajtótájékoztató felcímmel, a Grand Prix Hungary címmel és az egyetlen érdemi információt közlő 1986-ban Forma–1-es futam lesz hazánkban alcímmel jelent meg a Népsport 1985. szeptember 14-i, szombati számában egy tudósítás - egy szeptember 10-i szerződéskötésről.

Az egyebek mellett a hétvégi Vasas-Honvéd és Dózsa-Fradi kettős rangadót, valamint a Kijevben a Martinek, Kálnoki Kis, Baráth összetételű magyar csapat részvételével szombaton kezdődő junior öttusa vébét beharangozó lap azonban nem maradt le semmiről: hivatalosan csak előző nap, péntek 13-án jelentette be Balogh Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára, hogy szeptember 10-én Londonban, a megfelelő állami és hatósági engedélyek beszerzése után, megkötötték a szerződést a FOCA (Forma-1-es Gyártók és Konstruktőrök Szövetsége) elnökével, amelynek értelmében 1986 és 1990 között öt Forma-1-es futamot rendeznek Budapesten.

Kíváncsiságból visszalapoztunk a 11-i számra, hogy az aláírás tényéből nem került-e korábban akár csak egy rövidhírecske is a napvilágra, de nem. A szignó másnapján a szocialista országok sportvezetőinek budapesti tanácskozásáról, a Keczeli Zoltán, Doleschall András, Bodnár Tibor összetételű futóvadlövő csapat Eszéken világcsúccsal megnyert Európa-bajnoki címéről, az aznapi NB I-es és NB II-es forduló beharangozóiról - benne az Eger-Ganz-Mávag rangadóról –, valamint a bukaresti junior bokszvébé kifogástalan színvonaláról olvashattunk a nép sportlapjában, de Forma 1-es szerződésről nem.

Amely a szerződés – derül ki a tudósításból – azt foglalta magában többek között: a Mogyoród és Kerepestarcsa között, Budapesttől 18 kilométerre megépülő pálya hossza 3895 méter lesz, a pilótáknak hét balos és nyolc jobbos kanyart kell egy kör alatt teljesíteniük. A ringen, amelyet 120 ezer fősre terveztek, 25 ezer ülőhely kialakításával kalkuláltak, de a lap megjegyezte: a kedvező természeti adottságok miatt az állóhelyekről is az egész versenyhelyszín mintegy 80 százaléka belátható.

A betonalapra kerülő, háromrétegú aszfaltburkolatú pálya megépítésére és működtetésére, valamint a verseny megrendezésére a Magyar Autóklub, a kivitelező Aszfaltútépítő Vállalat, a Cooptourist, az IBUSZ és a Volán Tefu hozott létre gazdasági társaságot. A finanszírozásnak egyetlen mondatot szenteltek: Jelenleg a társulás az Állami Fejlesztési Bankkal még tárgyal a beruházási pénzeszközök igénybevétele ügyében.

A magyar nagydíjnak otthont adó ringet októberben kezdték el építeni, abban a hónapban, amikor elkészült a következő évi versenynaptár, benne az augusztus 10-i Magyar Nagydíjjal (bár mi augusztus végit szerettünk volna, mert augusztus 7-10-én hétezer fős orvoskonferencia volt Budapesten, és a szervezők féltek, hogy nem lesz elég szállodai szoba). A magyarokkal egyidejűleg Bernie Ecclestone, a FOCA elnöke - és egyben akkor még a már nem túl acélos Brabham csapat tulajdonosa - Spa-Franchorchamps-ban bejelentette, hogy a rendezésre pályázó más szocialista országokkal beszüntette a tárgyalásokat.

A Népsport másnap egész oldalas, a címlapon a leendő Hungaroring tervrajzával illusztrált összeállítást szentelt a Forma 1-nek Monte Carlótól Mogyoródig címmel (a Vasas egyébként megverte az addig veretlen Honvédet 1-0-ra, a Dózsa ugyanilyen arányban nyert a Fradi ellen, a később a Szovjetunió mögött ezüstérmes ifjú pentatlonistáink az első tusa után még 86 ponttal megelőzték a szovjeteket). A cikk bemutatta az aktuális évi versenynaptár pályáit – a versenysorozat akkor, mint utána is sokáig, 16 nagydíjból állt, közülük ma már csak Monte-Carlo, Montreal, Silverstone, a Nürburgring, a programból időnként kikerülő Spa-Francorchamps és Monza ad otthont versenynek –, az addigi világbajnokok listáját (a címvédő a McLaren-Porschéval versenyző Niki Lauda volt, de az aktuális pontversenyt Alain Prost vezette). Az azonban nem az összeállításban, hanem egy külön cikkben szerepelt, hogy a Renault épp előző nap jelentette be: az anyavállalat 1984-es 12 milliárd frankos vesztesége miatt a cég, amely 1977-ben a turbómotorokkal valóságos forradalmat indított el a Forma 1-ben, visszavonul a sportágtól.

A magyar versenyről szóló összeállításból kiderült: a nagydíj előkészítése egy brazil kapcsolaton keresztül 1983-ban kezdődött meg, ezt követően röppent fel először a hír, hogy a budapesti Városligetben Forma-1-es versenyt rendeznek. Ebből nem lett semmi, azonban Ecclestone 1983-tól kezdve minden évben tárgyalt Budapesten valakivel – többször az akkor OTSH-nak hívott sporthivatal vezetőivel, de járt a belkereskedelmi és a közlekedési minisztériumban is –, míg 1985 elejére megszületett a szerződéstervezet, amit végül szeptemberben írtak alá. És noha az csak öt évre szólt, Balogh Tibor már 1985-ben azt mondta, ők már az 1991-1995 közötti időszakra is terveznek.

A beruházásra – amelynek pénzügyi tervezését az Országos Tervhivatal végezte el, és ugyancsak a tervhivatal döntött a hitelkonstrukcióról is – a gazdasági társaság tíz éves lejáratú kölcsönt kapott, amit a tervezett bőséges nyereségből fizettek volna vissza. Ebből semmi nem lett, ám a hitel pontosan meg nem nevezett összegéből nemcsak építkezésre futotta, hanem arra is, hogy felkészüljenek a nagydíjra – többek között kétezer leendő pályabíró és pályamunkás felkészítésével –, majd lebonyolítsák azt.

Ha már a pénzek: Balogh Tibor – aki később a HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy versenyként 100 millió forintos saját bevételre számítanak – beszélt arról, nagyjából hogyan oszlanak meg a verseny bevételei: a teljes reklámbevétel a pálya környékén és a környéké az övék. Ezen kívül tetemes dollárösszeget kér, valamint szállodai szobákat a versenyzőiknek és kísérőiknek. Ecclestone igényel 1000-2000 tiszteletjegyet a protokollvendégek fogadására... az MTV-nek fel kell vennie az egész versenyt, közvetíteni kell a brüsszeli központnak, innen majd műhold segítségével adják tovább a műsort. Az ebből eredő teljes jogdíj a FOCA-t illeti... Számunkra a jegybevétel és a kerítésen belüli kereskedelmi tevékenység marad. A jegyek ára 300-600 forint között lesz... a külföldiek számára átlagosan 40 dollár lesz egy jegy, a háromnapos belépő 50 dollárba fog kerülni, a világ bármelyik versenypályáján ennyibe kerülnek a jegyek. Lehetőségünk lesz a közvetítés előtt vagy után egy tízperces magyarországi reklámfilm lejátszására, s ezért nem kell fizenünk.

A feltételek nemcsak első látásra tűnnek kedvezőtlennek a magyar fél számára, már az első évek gyakorlata igazolta azt: önmagában a verseny rendezése hatalmas pénzügyi bukás. A HVG egy 1990 augusztusi lapszámában Kálnoki Kiss Sándor, a Hungaroring kormányzati felelőse csak az azévi deficitet 100 millió forintra becsülte, és egy augusztusi eleji sajtótájékoztatón nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy lesz-e nagydíj 1991-ben is. Ecclestone már 1989-ben fenyegetőzött azzal, hogy beszünteti a magyar versenyeket, ám – ahogyan Kálnoki Kiss fogalmazott – "ha a magyar vállalkozóknak nem is, Ecclestone úrnak igenis jó üzlet a magyar Forma 1-es futam".

A magyar vállalkozóknak annyira nem volt, hogy 1990-re a Ringet üzemeltető cégből az alapítók közül nemcsak a Cooptourist és az IBUSZ szállt ki, hanem a versenyt idecsábító Magyar Autóklub is. A mogyoródi csoda legendája régesrég szertefoszlott már, a Hungaroring az öt évre ígért 700 milliós nyereség helyett évről évre növekvő veszteséget termel – írta a HVG, amely megemlítette azt is: az azévi 1,3 millió dolláros licenszdíjat az üzemltető csak uzsorakamatra felvett kölcsönből tudta kifizetni. A kormány ekkor már azt az elképzelést sem vetette el, hogy külföldi többségi tulajdonba adja a céget, ám ebből semmi nem lett.

A találgatások viszont megmaradtak, a szerződés aláírását követő negyedik év, 1989 óta szinte évente felröppennek olyan hírek: kész, vége, az idei volt (lesz) az utolsó Magyar Nagydíj. Lesz-e újabb futam Mogyoródon? – kérdezi már az Esti Hírlap 1990. november 27-i száma a címlapon olvasható írásban. Öt évvel később, egy augusztusi lapszámban a Kápé című lap tette fel a kérdést, Búcsú a Forma 1-től, avagy az utolsó futam?

A Magyar Hírlap már 1989-ben arról számol be, hogy az évi 40 milliós deficit miatt csőd fenyegeti a Hungaroringet, és így veszélybe került a Magyar Nagydíj megrendezése. A lap 17 évvel később már amitt aggódik, hogy Dohányreklám híján elfüstölhet a Forma 1, bár egy évvel korábban még arról cikkezett, hogy Egy ideig még füstölhet a Hungaroring. Közben 2003-ban a Világgazdaság is megkongatta a magyar verseny fölött a vészharangot Forma 1: kérdőjelek 2006 után című cikkében.

A korábbi vészjósló előrejelzések ellenére a Magyar Nagydíj 1986 óta mindig szerepel a versenynaptárban, és az idén kötött szerződésnek köszönhetően biztos, hogy 2016 még szerepelni is fog. Igaz, Bernie Ecclestone korántsem ingyen adta azt, hogy Monte-Carlo és Monza után Mogyoród legyen az a pálya, ahol leghosszabb ideje rendeznek megszakítás nélkül Forma 1-es versenyeket (idén volt a 23. nagydíj, 2016-ban már a 31. versenyet rendezhetik itt zsinórban).

 A most 18,2 millió dolláros jogdíjat - ami szűk húsz éve még csak 1,3 millió volt – a korábban kötött, 2011-ig érvényes szerződés szerint is évi 10 százalékkal kellett növelni, és annyival kell 2012-2016 között is. Az évi tíz százalékos fix hozam dollárnem rossz üzlet Bernie-nek – mégis mi állítottunk szobrot neki, és nem fordítva –, ami a kamatos kamatszámítás logikájával azt eredményezi, hogy 2015-ben jócskán már 35 millió fölötti összeget kap tőlünk.