Ágydíj: tények, érvek, ellenérvek

2008.02.22. 13:46
Egy éve kell a kórházban töltött napokért 300 forintot fizetni. Az így befolyó pénz a kórházak költségvetésének csak töredéke, kisebb fejlesztésre és jutalmazásra fordítható. 4 millió ember részben vagy egészben mentességet kap a díj fizetése alól. Mi a kórházi napidíj? Újabb adó, fölösleges sarc vagy hozzájárulás a gyógyítás költségeihez? Tények, érvek, ellenérvek a népszavazáshoz.

A kórházi napidíj

A kórházi ápolási napidíjat a vizitdíjjal együtt 2007. február 15-től vezették be. A rendelkezés értelmében minden kórházban töltött napért a betegnek 300 forintot kell fizetnie. Egy évben húsz kórházban töltött nap után már nem kell kórházi napidíjat fizetni, így egy évben maximum 6 ezer forint lehet a napidíj összege.

A betegnek egy összegben kell kifizetnie a díjat a kórházból való elbocsátáskor. A napidíjról nyugtát vagy kérésére számlát kap. Fizetni – a kórházak felszereltségétől függően - lehet készpénzzel, bankkártyával, bérlettel, automatánál vagy az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak pénztári kártyáival.

Népszavazási kérdés március 9-én

Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?

Nem kell kórházi napidíjat fizetnie a 18 év alattiaknak, a hajléktalanoknak, a járványügyi okokból elkülönített betegeknek, az életveszélyes sérülteknek, a rendvédelmi szervezetek dolgozóinak, ha szolgálatteljesítés közben szerzett betegségüket kezelik őket. Mentesülnek a napidíj alól a tartós orvosi kezelés alatt állók, például daganatos betegek, vesebetegek, cukorbetegek, HIV-AIDS betegek, skizofrének, kábítószer- vagy alkoholfüggők, ha alapbetegségükkel összefüggésben kezelik őket kórházban.

A napidíjból származó bevétel a kórháznál marad. A február 11-én elfogadott egészségbiztosítási törvény alapján a kórházi napidíj (és a vizitdíj) bevétel legalább 30 százalékát az orvosok és egészségügyi szolgáltatók bérének teljesítményalapú növelésére vagy jutalmazására kell fordítani.

Tények

  • A 2006-os választási kampány idején szocialista és SZDSZ-es politikusok határozottan cáfolták, hogy fizetős egészségügy bevezetésére készülnek.

  • 2007-ben havi egy vizitdíj árával (illetve a kevésbé rászorultaknál 200 forinttal) megemelték a nyugdíjakat, a szociális járadékot, rokkantsági járadékot, központi szociális segélyt, házastársi pótlékot, amennyiben ezen ellátások együttes havi összege nem haladta meg az 54 260 forintot.

  • A kórházi szerkezetátalakítással 2007-ben három kórházat megszüntettek, közel 16 ezerrel csökkentették a gyógyító ágyak számát és 7 ezerrel bővítették az ápolásra szolgáló kapacitásokat.

  • 2007 tavaszán 136 ezer forintról 146 ezer forintra emelkedett az az egységnyi összeg, amely alapján a kórházak támogatást kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.

  • A kórházaktól jelentős pénzt vont el 2007-ben az ágyak számának csökkentése és a betegforgalom visszaesése. Az egészségbiztosító csak meghatározott számú beteg ellátását finanszírozta, az efölötti ellátások a kórház költségvetését terhelték. Emiatt átszervezésekre, elbocsátásokra kényszerültek.

  • 2005. januártól 2007. június végéig a foglalkoztatottak száma 9,6 százalékkal csökkent az egészségügyi intézményekben. A foglalkoztatott orvosok száma ezen időszak alatt 2,2 százalékkal csökkent.

  • A kórházak adóssága 2007 októberében 62 milliárd forint volt, amely 12 milliárddal több volt az előző év hasonló időszakához képest. A kórházszövetség szerint az intézmények mintegy kétharmada küszködik adósságokkal.

  • 2007 végén az Egészségbiztosítási Alap megtakarításaiból 25 milliárd forintot osztottak el a kórházak között. A pénz egy részét az intézményi higiéniás feltételek és az étkezés javítására kellett fordítani.

  • 2007 második negyedévében az egészségügyi intézményekben, a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók egy főre jutó havi bruttó átlagkeresete 160 370 forint volt. Ez az előző év azonos időszakához hasonlítva nominálisan 5,8 százalékkal magasabb, reálértéken azonban 3 százalékos csökkenést jelent.

  • Egy kezdő orvos fizetése ma nettó 100 ezer forint körül van.

  • Az európai országok kétharmadában van jelképes nagyságú önrészfizetés (co-payment). Németországban az ágydíj 10 euró, Finnországban 26 euró, Észtországban 1,5 euró. Az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Spanyolországban nincs vizitdíj és ágydíj.

  • A kórházi napidíj a kórház ellenőrzését is szolgálja. A kiadott számlák alapján egybevethetik, hogy valóban annyi ápolási nap után igényeltek-e támogatást, ahány napot a betegek kifizettek.

  • 2007. február és október között 2 millióval csökkent a kórházi ápolási napok száma az előző év azonos időszakához képest.

  • A kórházi napidíjból 2007 februárja és októbere között 1,4 milliárd forint folyt be összesen.

  • A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban közel egy év alatt 45 millió forint folyt be a napidíjból. A napidíjbevétel az intézmény egész évi költségvetésének 0,4 százaléka.

  • A budapesti Szent Imre Kórház a havi 5 millió forintos vizitdíj- és kórházi napidíj bevételéből 4 ezer forintos étkezési utalványt adtak a dolgozóknak adómentes juttatásként.

  • A siófoki kórházban a napidíj- és a vizitdíjbevételből illetve más forrásokból az év végén egyhavi juttatást adtak a dolgozóknak.

Érvek

A kórházi napidíj nem adó, hanem egy szolgáltatás igénybevételéért fizetett díj, illetve a beteg minimális hozzájárulása gyógyítása költségeihez.
A napidíj anyagilag is érdekeltté teszi a beteget abban, hogy fölöslegesen ne tartsák bent a kórházban, ha már otthon is gyógyulhat. Ez is szerepet játszott a betegforgalom csökkenésében és az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak mérséklésében.
A napidíj megakadályozza a visszaéléseket is, nem lehet egy beteget „papíron” bent fektetni és utána támogatást lehívni az OEP-től.
Bármilyen kis összeg is folyik be a kórházi napidíjból, az alkalmas arra, hogy kis fejlesztéseket hajtsanak végre a betegek érdekében vagy honorálják a dolgozókat.
Mintegy 4 millióan mentesülnek részben vagy teljesen a napidíj befizetése alól, köztük a szociálisan hátrányos helyzetűek és a tartós kezelésre szoruló betegek.
A kórházi napidíj megszüntetése esetén a kieső összeget a költségvetésből nem lehet pótolni, mert az az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem költségvetési tétel.

Ellenérvek

A kórházi napidíj nem szüntette meg a hálapénzt.
Azért fizeti az ember az egészségbiztosítási járulékot, hogy ha szüksége van rá, ellássák. A kórházi napidíjjal még egyszer fizet, ami igazságtalan.
Ha valaki 10 napot tölt a kórházban, az 3 ezer forintba kerül. Ez egy kiskeresetű embernek jelentős összeg.
A napidíj egy kórház költségvetésének töredéke. Nem alkalmas a bérek hathatós emelésére, fejlesztésekre és az adósság rendezésére.
A napidíj beszedése, nyilvántartása újabb adminisztrációs terhet jelent.
A kórházi napidíj megszüntetése esetén az államnak kötelessége pótolni az így kieső összeget, ugyanis ennél jóval többet vont el más intézkedésekkel az egészségügyből.