Emőke
6 °C
20 °C

Nem túl jók a kormány népszavazási esélyei

2008.01.28. 15:17
Ha most vasárnap rendeznék a Fidesz-KDNP kezdeményezte népszavazást, az feltehetőleg mindhárom kérdés esetében eredményes volna, és győznének az "igenek", derül ki egy január közepén végzett felméréséből, aminek eredményét hétfőn adták közre.

A Századvég és a Forsense még azelőtt, hogy a köztársasági elnök március 9-re kiírta volna a népszavazást, telefonos közvéleménykutatást készített a tavaszi népszavazás várható eredményéről. Az adatok tanúsága szerint még el sem kezdődött a kampány, de az igenek vannak biztos többségben.

Eredményesség

Az Alkotmány 28/C.§ értelmében az ügydöntő népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede – azaz mintegy kétmillió állampolgár – a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Sólyom László köztársasági elnök múlt szerdán tűzte ki március 9-ére, vasárnapra a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazást. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2006. október 23-án, pártja nagygyűlésén jelentette be, hogy a Fidesz több kérdésben népszavazást kezdeményez.

Az egyes kérdésekkel teljesen egyetértők és a népszavazáson biztos részvételt ígérők aránya 41 százalék a felsőoktatási tandíj, 43 százalék a kórházi napidíj és 46 százalék a vizitdíj eltörlése esetében; ez tavaly júniushoz képest 5, 9, illetve 7 százalékos csökkenést jelent.

A három kérdés mindegyikével a megkérdezettek több mint fele teljesen, legalább kétharmada pedig teljesen vagy inkább egyetértett. A kórházi napidíj eltörlésének a legnagyobb a támogatottsága (64 százalék teljesen, további 11 inkább egyetért ezzel), míg a felsőoktatási tandíjnál 55 és 12%, a vizitdíjnál 57 és 10 százalék ez az arány.

"A népszavazás eredményessége tehát jelen állás szerint pusztán azon múlik, hogy mennyien mennek el szavazni" - áll a közleményben, amely szerint a megkérdezettek 64 százaléka állítja, hogy biztosan részt venne, ami némileg magasabb hajlandóság, mint ami az esetleges parlamenti választásoknál lenne tapasztalható.

Korábbi tapasztalatok alapján azonban a kutatók azt feltételezik, hogy a szavazásra a biztos részvételt ígérőknél kevesebben fognak ténylegesen elmenni. A tényleges részvétel 44 százalék és 64 százalék közé tehető a becslésük szerint.

A mintavétel módszertana

A közvéleménykutatók ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg telefonon. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák korrigálva lettek. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. A közölt adatok hibahatára maximum 3,1 százalék.

A Fidesz szavazóinak 85 százaléka állítja, hogy biztosan elmegy a referendumra; "ez abszolút számokat tekintve mintegy 1,8 millió szavazót jelent, ami önmagában még akkor sem biztosítja a népszavazás eredményességét, ha minden Fidesz-szavazó igennel voksolna".

A biztos részvételi szándékot mutatók körében egyébként még inkább egyértelmű a kérdések támogatottsága, a teljesen egyetértők aránya 65 és 72 százalék között, a teljesen, illetve inkább egyetértőké összességében pedig 74 és 80 százalék között mozog kérdésenként; a referendumon biztosan részvételt ígérő Fidesz-szavazók körében egyöntetűen mintegy 80, a parlamenten kívüli kispártok esetében pedig még magasabb a teljesen egyetértők aránya.

Ugyanakkor "a legszűkebb támogatói magra zsugorodott" szocialista pártnak a szavazáson biztosan részt vevő szimpatizánsai a nemre hajlanak inkább, a kórházi napidíj esetében 58 százalékos, a képzési hozzájárulásnál kétharmados, míg a vizitdíj esetében háromnegyedes arányban.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!