Máté, Mirella
7 °C
18 °C

Ütött a kémia, a fizika és a biológia órája

2008.07.11. 11:06
Szeptembertől valószínűleg csak néhány iskola vág bele a fizika, a kémia és a biológia összevont oktatásába, mivel a tankönyvek és a helyi tantervek sok helyen csak most készülnek. Az integrált oktatás ugyan nem lesz kötelező, de az iskolák pénzt kapnak majd érte. A biológiatanárok egyesületének vezetője szerint a tárgyak összevonása nem jó ötlet: meg kell újítani a természettudományos oktatást, csak nem így.

A 15 éves diákok tudását vizsgáló 2006-os PISA (Programme for International Student Assessment) felmérésben a természettudományos teszten a kiindulás mindig egy szöveg volt: természetvédők a génmódosított kukorica betiltását követelik, pusztulnak a Grand Canyon kőzetei. Volt egy cikk az üvegházhatásról, a himlőoltások történetéről, a testedzés fontosságáról és az Akropolisz ókori szobrait károsító savas esőkről is.

Aztán jöttek a kérdések. Meg lehet-e állapítani tudományos vizsgálattal azt, hogy a Grand Canyon most is olyan szép-e, mint 100 évvel ezelőtt? Miért kell szaporábban vennünk a levegőt testedzés közben, mint pihenéskor? Miért különösen javasolt a kisgyerekek és az idősek influenza elleni védőoltása? Mekkora lesz egy 2 grammos márványdarab reggelre, ha előző éjszakára ecetbe tesszük?

A kérdések és feladatok egyszerre feltételezték a szöveg megértését, a biológiai, kémiai, fizikai, földrajzi, sőt történelmi ismeretek alkalmazását. Emellett igyekeztek a diák társadalmi problémák iránti érzékenységére is rákérdezni. Lehetőséget adtak arra, hogy egy-egy kérdésben kifejtse a véleményét és megindokolja (feladatok és megoldások pdf-ben).

Elsorvad a kémia, a fizika és a biológia?

A magyar diákok a PISA-felméréseken nem szerepeltek fényesen, a természettudományos eszköztudásban a harminc OECD-állam közül a 13-17. helyet érték el, de ez azért megfelel a legfejlettebb országok átlagának.

A PISA nem tanulmányi verseny, amelyen a kis zsenik vesznek részt, hanem a 15 éves korosztály átlagos tudását vizsgálja. Kutatók szerint a magyar diákok rosszabb eredményeiben szerepet játszott az, hogy nem elszigetelt kémiai, fizikai vagy biológiai kérdéseket kaptak, hanem olyan problémamegoldó feladatokat, amelyek megoldásához tantárgyakon átívelő gondolkodásra lett volna szükség. Ők nem ezt tanulták az iskolában.

Néhány nappal ezelőtt ismét a hazai természettudományos oktatás elsorvasztásáról kezdődött vita egy tévedéseket és félreértéseket tartalmazó újságcikk alapján. Mindössze arról van szó ugyanakkor, hogy szeptembertől is lehetősége lesz az iskoláknak arra, hogy a kémiát, a biológiát és a fizikát egy tantárgyba integrálják és úgy tanítsák. Az addigi 2-2-2 óra helyett tehát heti 6 természetismeret vagy természettudomány órát tarthatnak.

Ez nem új dolog. A komplex oktatás több helyen már most is zajlik, jellemzően a 5-6. évfolyamokon, miután a 2003-ban kiadott új Nemzeti alaptanterv már megadja a lehetőséget erre. Van olyan budapesti gimnázium, ahol évek óta egy tantárgy keretében oktatják a fizikát és a kémiát. Sőt az idei érettségi tárgyak között is szerepel a természettudomány (pdf), s ebből néhányan érettségiztek is.

Most készülnek csak a tantervek

Egyelőre tehát szó sincs arról, hogy tömegesen szűnne meg a biológia, a kémia vagy a fizika tantárgy az iskolákban. Mivel számos tananyag és helyi tanterv még csak most készül, az integrált természettudományos oktatás felfutása leginkább 2010 után várható, mondta az Indexnek Arató Gergely az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára. Kötelező később sem lesz, az iskolák csak választhatják ezt a lehetőséget, hangsúlyozta az államtitkár. Bán Sándor, a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének vezetője azonban úgy látja: itt nem egy egyszerű alternatív módszerről van szó, hanem kormányzati ösztönzésről, az iskolák ugyanis az integrált természettudományos oktatáshoz pluszpénzt kapnak.

Árok Antal a Pedagógusok Szakszervezetének leköszönő elnöke szerint nem szabad tovább gyengíteni a hazai természettudományos oktatást. Az elmúlt években is folyamatosan csökkent a természettudományos órák száma. Az idei felvételin már az is előfordult, hogy egy meghirdetett fizikaszakra nem volt jelentkező. A munkaerőpiaci adatok közben azt mutatják, hogy egyre nagyobb lenne a kereslet a műszaki végzettségűek iránt.

Bár az integrált természettudományos oktatás kérdése már a hetvenes években megfogalmazódott Magyarországon, azóta is éles viták folynak róla. Kétségtelen, hogy a biológia, a kémia és a fizika ma már számos ponton átfedi egymást, s a tudományos gyakorlatban is az interdiszciplináris megközelítések és eredmények a jellemzőek. A minisztérium szerint a komplex oktatás lényege épp az lenne, hogy a diákok - azok is, akik nem akarnak ezzel behatóan foglalkozni - jobban megértsenek alapvető természettudományos összefüggéseket és ezeket a gyakorlatban is tudják alkalmazni vagy legalább felismerni.