Orbán: rács mögé zártuk a múltat

Kattintson a nagyításhoz!

Több mint egyórás avatóünnepség előzte meg az Andrássy út 60-ban berendezett Terror Háza Múzeum kapuinak megnyitását, melyen elsőként Orbán Viktor miniszterelnök léppett be. A becslések szerint harmincezres tömeg némán, fegyelmezetten hallgatta a szónoklatokat, a résztvevők nemzeti színű lobogókkal érkeztek, transzparenst csak elvétve lehetett felfedezni a hatalmas tömegben. A vörös fényekkel megvilágított épület mellett ácsolt színpadról először felolvasták Zbigniew Brzezinski, a volt amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó levelét. Brzezinski a budapesti múzeum megnyitója alkalmából azt üzente, hogy a XX. század két totalitárius rendszere egyaránt az emberiség gyalázatává vált, kulturális szempontból mindkettő a barbarizmus modern változata volt.

Vastaps Orbánnak

A több tízezer érdkeklődő vastapssal és ovációval fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki úgy vélte avatóbeszédében, hogy a Terror Háza megnyitásával rács mögé dugtát a múltat. Rácsapták az ajtót a nagyképű, betegeskedő, rossz XX. századra, még épp időben, mielőtt visszatért volna. A kormányfő szerint a múzeum falai szimbólikusan a múltat választják el a jövőtől. Mert, ha bemegyünk a kapun szembetaláljuk magunkat a múlttal, ha kijövünk onnan, viszont már a jövőben vagyunk.

Orbán Viktor azt mondta, hogy a szocializmus összeomlása után, a XX. század utolsó pillanataiban az erőszak elszenvedőinek volt erejük nemet mondani a bosszúra. Az áldozatok, a megalázottak, a szüleiket, testvéreiket, gyermekeiket elvesztők, a túlélők áldozata és józansága tett bennünket képessé arra, hogy egyetlen élet elvesztése, egyetlen erőszakos cselekedet nélkül szerezzük vissza a nemzet függetlenségét, a polgárok szabadságát. Főhajtás, elismerés, köszönet érte - fogalmazott a miniszterelnök.

Összezárt diktatúrák

Orbán Viktor kifejtette: nem azért van szükség erre a múzeumra, hogy a fiatalok a félelemről, a megaláztatásról személyes élményeket szerezzenek és megborzongjanak, hanem hogy tudják, mit álltak ki az előttük járók. Mint mondta, a felnövekvő nemzedék előtt világossá kell tenni, hogy a szabadságot nem adják ingyen, nehéz küzdelem, súlyos szenvedések árán lett jobbá a világ, amelyben élünk. A kormányfőhangsúlyozta: a béke, biztonság, szabadság és jólét nem magától értetődő jog, hanem egymást követő nemzedékek kemény munkával felépített teljesítménye. "Két diktatúrát zártunk össze, jól megférnek egymás mellett, ez pedig nem véletlen" - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy egyik diktatúra sem működhetett volna idegen csapatok segédlete nélkül, mert nem tarthatták volna meg hatalmukat. Szerinte a gonosz világmegváltást ígért, s helyette annyi tellett tőle, hogy a pincében kínozza az embereket. Orbán úgy vélte: "a múzeum megnyitásával rács mögé zártuk a félelmet és a gyűlölelet, de nem feledjük".

A múzem az utolsó érdeklődőig nyitva

Az avatóünnepség részeként Orbán Viktor lépett elsőként az új múzeumba, őt kormányáűnak tagjai követték. A szervezők bejelentették, hogy óránként 600-an nézhetik meg a tárlatot, de vasárnap addig nem zárnak be, amíg az utolsó érdeklődő be nem jutott. A résztvevők emléklapot kaptak, s bár korábban cáfolták, hogy ingyen belépőként szolgál majd a papíros most mégis ezt tudatták a szervezők. .

Kattintson a nagyításhoz!

Unokáink is látni fogják

Balás-Piri László, a múzeumot működtető közalapítvány elnöke felidézte, hogy az Andrássy út 60. egykoron a nyilaspárt székháza volt majd több mint egy évtizeden át az ÁVO, illetve az ÁVH működött benne. A szónok szerint azért fontos a Terror Háza létrejötte, mert így az utánunk jövők is megtudhatják, mik is történtek az Andrássy út 60-ban. Balás-Piri közölte, avatóbeszéde befejezéseképp hogy "a múzeum az önöké, reméljük unokáink is látni fogják".

Az MSZP megváltoztatná az új múzeum nevét Az MSZP választási győzelme esetén az Emlékezés és Megbékélés Házának nevezné az Andrássy út 60. alatt álló jelenleg a Terror Háza nevet viselő épületet - jelentette be sajtótájékoztatón Kovács László szocialista pártelnök vasárnap Budapesten a Parlamentben. Az ellenzéki politikus szándékukat azzal indokolta, hogy az MSZP nem a terrornak akar emléket állítani, hanem az áldozatoknak. A múlt tragikus eseményeiből nem új gyűlölet szításához merítünk erőt, hanem a megbékéléshez. Hiszen éppen az a múlt egyik legfontosabb tanúsága, hogy a fizikai terrort mindig a félelemkeltés, a szellemi terror előzi meg, a gyűlölködés tüze táplálja - tette hozzá. Kovács László hangsúlyozta: a szocialisták elutasítják a terrort, "a vöröset és a fehéret egyaránt, mert semmilyen eszme nem igazolja az erőszakot". Elutasítjuk a szellemi terrort is. Azt, ha a mindenkori hatalom saját gondolkodását, saját ízlését rá akarja kényszeríteni a társadalomra, az alattvalónak tekintett emberekre - hangoztatta a pártelnök. Hozzátette: az MSZP Magyarország jövőjét nem a gyűlölködésre, hanem a társadalom békéjére, nyugalmára kívánja építeni és nemcsak a parlament, az intézmények működésében, hanem a közgondolkodásban is több demokráciát akar.