Még nincs köze Debrecennek a Terror Házához

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság nem hozott érdemi döntést a Terror Háza múzeumot is üzemeltető a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány, illetve a debreceni Őrváros - Debrecen Szerepe Magyarország XX. századi Történelmében Közalapítvány egyesítéséről - tájékoztatta az MTI-t szerdán Szabóné Szentmiklóssy Eleonóra, a bíróság sajtószóvivője.

A döntés a Fővárosi Bíróságra marad

Elmondása szerint a bíróság érdemben nem tárgyalta az egyesítési kérelmet, de az ügyet lezárta és a kedden meghozott végzéséről írásban értesítette a közalapítványok tulajdonosait. Az MTI más forrásból úgy tudja, hogy illetékességi problémák merültek fel az ügyben, lévén, hogy a társadalomkutatásért közalapítvány budapesti székhelyű, s így várhatóan a Fővárosi Bíróság dönt majd az egyesítésről.

Az MTI információi szerint az egyesítési kérelmet az Orbán-kormány hivatali idejének utolsó óráiban hétfőn juttatták el a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz.

Debrecen nélkül nem tehetne semmit a kormány

Az ügy előzményeként a debreceni önkormányzat május 23-án rendkívüli közgyűlésen döntött arról, hogy az általa egy héttel korábban létrehozott őrváros alapítvány egyesüléssel beleolvad a Terror Házát üzemeltető, a kormány által alapított közalapítványba.

A döntés heves vitát váltott ki a cívisváros közgyűlésében: a szavazásban a szocialista frakció nem vett részt. Huszka Imre szocialista önkormányzati képviselő, a debreceni MSZP-szervezet elnöke úgy ítélte meg, hogy "az alapítvány székhelyének Debrecenbe helyezése nem más, mint a leköszönő kormány vagyonkimentése".

Amennyiben a bíróság bejegyzi a közösen létrehozott közalapítványt, akkor a kormány a fideszes vezetésű debreceni önkormányzat nélkül semmilyen döntést nem hozhat a Terror Háza múzeummal kapcsolatban.