Nincs elég jelentkező a Top Gun-képzésre
További Belföld cikkek
- A Fővárosi Törvényszék helyt adott Iványi Gáborék kérvényének, de a kormányhivatalt ez nem nagyon érdekli
- Meghalt a 29 éves férfi, aki Kalocsa környékén tűnt el
- Orbán Balázs szerint Magyar Péter angolnákat meghazudtoló módon igyekszik kibújni a vita alól
- Döbbenetes látvány Magyarországon, a házaktól méterekre hömpölyög a víz
- A terézvárosi Airbnb-tiltás gyorsan átragadhat a többi kerületre is
Nehezen tudja feltölteni az előző kormányzati ciklusban kötött kanadai pilótaképzésről (NATO Flying Training Program in Canada) szóló szerződésben szereplő létszámkeretet a magyar légierő, ezért az ügyben tavaly vizsgálat is indult - közölte a honvédelmi miniszter az MTI-vel pénteken.
A vizsgálat rámutatott, hogy az előző kormányzati ciklus végén, 2002 március 25-én olyan keretszámra szerződött a Honvédelmi Minisztérium a kanadai Védelmi Minisztériummal, ami négy ezrednyi vadászpilóta képzéséhez lenne elegendő, pedig már akkor lehetett tudni, hogy csak 14 vadászrepülőgépet vásárol majd Magyarország. Az évente 2-2,5 milliárd forintba kerülő képzés 17 évre szól és minden esztendőben 8 pilóta kiképzését teszi lehetővé, azonban módosítási lehetőség nem szerepel benne.
Az NFTC képzésben való részvétel összességében olcsóbb, mintha saját erőforrásból kellene megoldani a pilóták képzését, azonban a gond az, hogy nehezen tudják feltölteni ezt a létszámot. Ezért indítottak tavaly pilóta-toborzást is, de a betöltésnek komoly feltételei vannak, a képzés pedig hosszú. Juhász Ferenc ismertetése szerint tavaly már voltak gondjaik, egészségügyi problémák és kibukás miatt is hazaküldtek hallgatókat Kanadából.
A hirdetésekben reklámozott képzésről korábban megírtuk, hogy először 2005-ben kezdték szélesebb körben ajánlani, hangsúlyozva, hogy az nyitva áll bárki előtt, sem szakirányú képzettség, sem katonaviseltség nem szükséges ahhoz, hogy valaki vadászpilótának álljon. Azt is lehetett tudni, hogy a Kanadába kijutók közül csak az arra valóban alkalmasok lehetnek végül vadászpilóták.
A fele elég lenne
A szerződést 17 évre kötötte az előző kormány, évi nyolc fő pilóta kiképzésére. Ez azt jelenti, hogy a szerződés lejártakor több mint 130 új vadászpilótája lesz Magyarországnak, de csak tizedennyi vadászrepülőgépe - mondta el az Indexnek Bocskai István a Honvédelmi Minisztérium sajtószóvivője. Az alapvető gond tehát ott van, hogy a szerződést elég lett volna körülbelül feleennyi pilótára megkötni, az államnak viszont akkor is ki kell fizetni a szerződésben foglalt képzési költséget, ha nem sikerült feltölteni a hallgatói keretet, tette hozzá a szóvivő.
A hasonló képzéseken a tapasztalat szerint tíz százalékos a lemorzsolódás, de jelen esetben az a baj, hogy az ilyen vagy olyan okok miatt esetleg kimaradó pilóták helyére nem tudnak másokat beiskolázni, mivel éppen hogy csak sikerült annyi embert toborozni, amennyit a szerződés szerinti számban Kanadába lehetett küldeni.
Személyi felelősség
A vizsgálat 2005 közepén indult és lezárultakor javaslatokat is tettek arra, hogy miképp kerülhető el az, hogy olyasmiért fizessen Magyarország, amiért nem kap ellenszolgáltatást. Az egyik megoldás, ha kezdeményezik, hogy a vadászrepülőgép-pilóták képzése mellett helikopterpilóta oktatásra is küldhessenek hallgatókat. Az NFTC képzés eredetileg erre kínál is lehetőséget. Felmerült az is, hogy más országoknak továbbértékesíthetnék a létszámkeret üresen maradó helyeit, ezzel kapcsolatban már most tárgyalásokat kezdeményeztek.
Juhász Ferenc tájékoztatása szerint kilátásba helyezte a személyi felelősség megállapításának kérdését is, azonban ha megoldást találnak a problémára, akkor erre nem lesz szükség. Mint mondta, a következő kiképzendő pilótacsapat kiállítására ez év végéig van még idejük a toborzóknak.
Simicskó István, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának fideszes alelnöke az MTI érdeklődésére közölte, hogy valóban az előző kormányzati ciklusban született ez a szerződés. A szerződés jó, hiszen jóval olcsóbban tudják így megoldani a pilóták felkészítését, mintha itthon megteremtenék a kiképzésük lehetőségeit - mondta. Simicskó István szerint nem tekinthető túl nagy létszámnak 17 év alatt 136 pilóta kiképzése, hiszen számolni kell a fluktuációval is. Mint mondta, a 14 Gripen vadászrepülőgéphez minimum 28 pilótára van szükség és gondolni kell a jelenlegi pilóták utánpótlására is.
Az Indexnek nyilatkozó Bocskai István szóvivő végül felhívta a figyelmet arra, hogy a kanadai képzés nem tévesztendő össze a svédországi átképzéssel, ahol már kiképzett MiG-29-es pilótákat készítenek fel a Gripenekre.