Dobálhatunk tojást, de megbánhatjuk

Ha épp nincs semmiféle szimpatikus tiltakozó megmozdulás, amihez csatlakozni lehet, akkor nincs más hátra, szervezni kell egyet. Az ellenzéki kerekasztal-tárgyalások egyik legfontosabb eredménye, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény kimondja, hogy mindenkinek alapvető joga a békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések szervezése, tartása és önkéntes látogatása, és ezeken a vélemény szabad kinyilvánítása. Ha közterületen - utcán, téren, körúton, hídon - szeretnél tüntetést szervezni, akkor azt legalább három nappal előtte be kell jelenteni a tervezett megmozdulás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak (Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak).

Be kell jelenteni

Meg kell adni, hogy várhatóan hol és mikor kezdődik, illetve hol és mikor ér véget a demonstráció. Meg kell fogalmazni, hogy mi a rendezvény célja, valamint vázolni kell valamiféle menetrendet is, legalább a szónokok és az elhangzó műsorszámok sorrendjéről. A legbosszantóbb kötekedésnek az a rendőri kérdés tűnhet, hogy hányan lesznek a kétmilliós nagygyűlésen. Nem kell azonban aggódni, megadható bármekkora szám, persze érdemes a hely befogadóképességével kalkulálni. Ha netán kevesbben mennének el, az nem baj, legfeljebb csalódott lesz a szervező. Ha meg tízszer annyian érkeznek, mint a bejelentett létszám, akkor sincs baj, mert bár csúnyán nézhetnek a hatóságok, nyugodtan lehet azzal érvelni, hogy a rendezvényhez meg nem hívott csoportok csatlakoztak, ez ugyanis - mármint egy már tartó rendezvényhez való csatlakozás - ugyancsak sérthetetlen, állampolgári alapjog, amit a szervező sem korlátozhat. Meg kell adni a rendezők telefonszámát, elérhetőségeit is.

Bár a rendezvény rendjéről alapvetően a szervező köteles gondoskodni, jelen lehet a rendőrség képviselője, sőt a rendőrségnek kimondottan kötelessége a békés gyülekezés jogának biztosítása, hovatovább gyakran épp a szervező kérésére vesznek részt a rend biztosításában, a rendezvényt megzavaró provokátorok eltávolításában.

A tüntetők kis korlátozással szabadon járkálhatnak, a jogszabály szerint a rendőrség bizonyos területeket lezárhat a személy- és járműforgalom elől. A lezárt területre illetéktelenek nem léphetnek be, ha mégis arra tévedne valaki, azt szép szóval vagy éppen szelíd erőszakkal távozásra bírják.

Korlátok

A gyülekezési törvény értelmében a rendőrség bármilyen rendezvényt betilthat, ha az a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Az első két célt nyíltan felvállalva kevesen szerveznek pikniket, de az utóbbi kitételt huncutul forgatva nem kevés demonstrációt akadályozott már meg a hatóság, abbéli kimondatlan aggodalmában, hogy valami roszaságra készülnek titokban a demonstrálni akaró csoportok. Tüntetés céljára tehát a legjobb választás egy szép füves rét, mondjuk a Lipótmező vagy a Vérmező.

Nem lehet tüntetésre vinni lőfegyvert, robbanószert, sem más, élet kioltására alkalmas eszközt, punktum. Rendes ember ilyesmit hétköznap sem visz az utcára, ha a rendőrök egy tüntetésen kiszúrják, hogy épp felajzod ötvenfontos ősmagyar visszacsapó íjadat, hamar a kerületi fogdában találhatod magad.

Önkényuralmi jelképek (horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vörös csillag) használata bűncselekmény, bár társadalmi veszélyessége egy jóféle Kossuth téri nemzetgyűlésen igen alacsony. Nem is nagyon szoktak a rendőrök emiatt embereket vegzálni, miközben a hangszórókból sámándobok lüktetnek. Inkább csak úgy illedelmesen kérik néha a médiába, hogy tartózkodjanak a kedves demonstrálók ilyen jelképek viselésétől. Mi igazából nem is értjük, hogy mi a jó a különféle obskúrus jelképek hordozásából, de ez a maradjon a mi bajunk.

Mire kell felkészülni?

Ha lejár a rendezvényre kért engedély, akkor elvileg nincs mese, a rendezvényeken részt vevők a megadott befejezési időpontban kötelesek a helyszínt elhagyni. A gyakorlatban, ha egy társaság még leül a fűre megbeszélni a hallottakat, nemigen tör rá a Rebisz a vadiúj vízágyúkkal.

De azt is tudni kell, hogy a rendőrség feloszlathat, és a békés polgárok érdekeit szem előtt tartva fel is oszlat minden olyan rendezvényt, amin jogsértés, bűncselekmény történt, vagy ami bűncselekmény elkövetésére buzdít, amin fegyverrel jelennek meg egyesek, amit nem jelentettek be előzőleg a rendőrségen, vagy a bejelentettől eltérő időben, helyen, útvonalon, céllal vagy napirenddel, esetleg, ne adj isten, a rendőrség tiltó határozata ellenére tartanak. Ezért nem kell például számszeríj.

De megvannak az oszlatás szabályai is: az illetékes parancsnoknak legalább kétszer jól hallhatóan fel kell szólítania mindenkit a távozásra, egyben meg is adják, hogy merre kellene szépen, rendben elhagyni a területet. Ehhez általában megafont vagy egyéb hangosítást vesznek igénybe, a megfelelő decibellel.

Mit lehet dobálni?

Előfordult már, hogy egy sörösdobozt dobáló embert kaptak el a rendőrök, akik akár azt is hihették, hogy kézigránát repül feléjük. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy ha a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri, a tömegoszlatás azonnal megkezdhető. Ilyen esetben a felszólítás a rendőrattakkal egy időben történik. De a rendőröknek remek új testpáncéljaik és pajzsaik vannak, ráadásul puszta kézzel ledzsúdózhatnak, vagy ha nagyon muszáj, gumibottal, tonfával, kardlappal, könnygázzal, sokkolóval, rendőrkutyával, vízágyúval, villanógránáttal, elfogóhálóval, lóról, motorkerékpárral vagy autóból téríthetik az ellenkezőket jobb belátásra.

A rendőrök azonban 2008. január 1-jétől már nem alkalmazhatnak oszlatásra a gumilövedéket, és azt is megígérték, hogy a jogszabály életbe lépése előtt lövöldöznek majd gumigolyóval.

Tavaly a tüntetők kedvenc fegyvere a felszedett utcakő volt. A jogszabályok értelmezésekor - például a bíróság előtt - a kockakő az élet kioltására alkalmas eszköznek számít - az is. És még sok más tárgy is alkalmas lehet az élet kioltására, kinek-kinek a fantáziájára bízzuk ennek részletes kifejtését.

A márciusi események - ki felejtené az esernyők mögül szónokló főpolgármestert? - tapasztalatai alapján bátran ki lehet jelenteni, hogy a vélemény szabad, bár frappánsnak nem nevezhető kinyilvánítása a paradicsom vagy - mondjuk - tojások dobálása. Bár egy kis garázdaság vagy rendzavarás miatti szabálysértési eljárás még így is beleférhet, ha rossz hangulatban vannak a hatóságok.

Ártatlanul is vigyázni kell

Oszlatáskor a beindult rendőr nem vizsgálja a helyszínen lévők egyéni felelősségét, ezért mindenki jobban jár, ha a rendőri felszólítás után a megadott irányba elsétál. Sajnos, akkor sem tehetünk mást, ha épp haza akarunk térni. Engedelmeskedni kell a felszólításnak, el kell hagyni a megadott területet. A rendőrség szíves javaslata az, hogy ilyen helyzetben válasszon ki-ki lehetőségei szerint kerülőutat.

Tüntetéseken a rendőrség kamerákkal figyel, és bizonyítékot gyűjt, ráadásul legalább hat hónapig meg is őrzik a felvételeket. Minden egyes rendőrön - mellén, karján, sisakján - azonosító számnak kell lennie. Ha jogszerűtlenség történik, a számot jegyezd meg. Nyolc napig lehet panaszt tenni az intézkedés ellen személyesen, telefonon vagy emailben. Friss - bár még nem jogerős - precedens van rá, hogy igazad lehet.

(Felhasznált források: a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény illetve annak 2007. évi XC. törvényben foglalt módosítása, valamint a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) belügyminiszteri rendelet.)