Az ügyészség is ragaszkodik a szigorú drogtörvényhez

Tegnap az MDF bejelentette, még tovább szigorítaná Európa legszigorúbbnak tartott drogtörvényét. A Legfőbb Ügyészség is jelezte, nem ért egyet a kormány enyhítési szándékával. Az MDF-es képviselők a tárcaközi egyeztetésen lévő tervezettel összefüggésben szerdán kijelentették, nincs különbség az úgynevezett kemény és könnyű drogok között, ezért a jogszabály enyhítése helyett a demokrata fórum a szigorítást tartaná szükségesnek. Szerintük rossz üzenet lenne a társadalom felé a drogokkal kapcsolatos büntetőjogi szigor oldása, és a szabályok enyhítése megnehezítené a bűnüldözést is.

A jelenlegi, az Orbán-kormány által kidolgozott szabályozást azonban egy felmérés szerint a jogalkalmazók kétharmada teljes mértékben hatástalannak tartja, s csupán minden harmadik nyilatkozott róla kedvezően.

Nagy szigor, kishalak

A Népszabadság statisztikai adatokra hivatkozva közli, a szigorú drogtörvény alkalmazása óta nőtt a kábítószer-fogyasztással és -terjesztéssel összefüggésben elrendelt büntetőeljárások száma, ezek keretében azonban döntően olyan fogyasztók kerültek rendőrkézre, akik egy éven belül próbálták ki először a drogot. A törvény hatálybalépése után kedvező változás, a drogfogyasztás jelentős csökkenése nem következett be. Nem igazolódott be ugyanakkor a korábbi ellenzék képviselőinek jóslata, miszerint a megszigorított drogtörvény hatására fiatalok ezrei kerülnek majd börtönbe csak azért, mert egyszer kipróbáltak valamilyen kábítószert.

A kormánypártok és az Igazságügyi Minisztérium a büntető törvénykönyv módosítását javasolják a parlamentnek. A kábítószer előállítása, kereskedelme és fogyasztása továbbra is tilos lesz, ám bizonyos feltételek teljesülése esetén a fogyasztókat ezután nem büntetnék meg. A kormánypártok azzal érvelnek, hogy a ma hatályos törvénnyel bevezetett drákói szigor nem hozta meg a várt eredményeket.

Logikátlan az enyhítés

Eddig a politikusok mellett a Legfőbb Ügyészség fogalmazta meg a törvényjavaslattal szemben a leghatározottabb ellenérzéseit. Ők ugyanis indokolatlannak és bizonyos értelemben logikátlannak is tartják a szabályok enyhítését. Álláspontjuk szerint azok, akik csak néhány alkalommal próbáltak ki valamilyen drogot, nem tekinthetők függőknek, sem drogbetegeknek, ezért esetükben az "elterelés" indokai nem állnak fenn. Másfelől, a rendőrségi tapasztalatok azt mutatják, hogy a dealerek többnyire fogyasztónak állítják be magukat a hatóságok előtt.

Általában csak egy-két adag kábítószert tartanak maguknál, amennyi a törvény szerint még csekély mennyiségnek minősül, és amennyiről elhihető, hogy valóban saját célra szerezték be. A drogjog tervezett liberalizációjának következtében azonban ezek a magukat fogyasztónak mutató terjesztők sem lesznek büntethetők - vélik a Legfőbb Ügyészség illetékesei.

Dealer vagy fogyasztó?

Ha lassabban is, mint a kilencvenes évek elején-közepén, de a drogfogyasztók tábora tovább nő - mutat rá a napilap. Több ellenzéki politikus, valamint ügyészek és rendőrök is úgy vélik, egyes módosító javaslatok elfogadása esetén a dealerek fogyasztóknak vallhatnák magukat, akik történetesen úgymond a barátaikkal drogoztak. A törvény ugyanis például azok számára is lehetővé tenné a büntetés elkerülését, akik "csekély mennyiségű kábítószer együttes fogyasztása" alkalmával adnak másnak drogot.

Más, kábítószeres ügyekben jártas rendőrök ezzel szemben úgy vélik, tartósan eddig sem tudtak a dealerek elrejtőzni a fogyasztók között, és ezután sem lesz rá lehetőségük.

Egytablettás bűnözők?

A kormányoldalnak azonban eltökélt szándéka a szerintük indokolatlan és a bűnügyi statisztikák szerint hatástalan szigor oldása, ennek során az éles különbségtétel a fogyasztók és a terjesztők között. A drogárusokat szigorúan meg kell büntetni, az alkalmi fogyasztókat azonban meg kell óvni attól, hogy egyetlen botlásért (egy szem ecstasytablettáért, vagy egy házibulin elszívott füves cigarettáért) bűnözővé nyilváníthassák, és ezzel egy életre megbélyegezzék őket.

"Nagyobb érdek fűződik a függővé válás megakadályozásához, mint ahhoz, hogy a törvény teljes szigorával sújtson le rájuk az igazságszolgáltatás" - idézi a Népszabadság a törvénymódosítás támogatóit, akik a bírók mérlegelési jogkörének kiszélesítésével megoldottnak látják azt a rendőrök és az ellenzéki politikusok, sőt a Legfőbb Ügyészség által is hangoztatott problémát, hogy tudniillik a gyakorlatban nem mindig különböztethető meg a fogyasztó és az árus.