Mit titkol három képviselő?

Nem járult hozzá az átvilágításához Várhegyi Attila, a Fidesz egykori választmányi elnöke, aki 2002 októberében mondott le parlamenti mandátumáról. Nem Várhegyi az egyetlen titkolózó képviselő, a fideszes Nógrádi László és az első ügynökvád után az MDF-ből kitett Boros Imre sem engedte meg a levéltárnak, hogy átvizsgálják az esetlegesen róluk készült iratokat.

Boros és Nógrádi rutinból

Boros és Nógrádi esetleges állambiztonsági érintettségéről korábban voltak már hírek, ők már rutinszerűen tagadják meg az adatok nyilvánosságra hozását. Az [origo] jelenleg is perben áll a két képviselővel, miután miniszteri múltjuk ellenére nem ismerték el, hogy közszereplők. Ez különösen Nógrádi esetében furcsa, aki egyszemélyben a Fidesz-frakció képviselője, alelnök a Kereszténydemokrata Néppártban, amely most kötött választási megállapodást a Fidesszel, valamint polgármesteri posztot is betölt Lentiben. Várhegyi neve azonban ebben a kontextusban még nem merült fel. Egyelőre egyiküktől sem sikerült megkérdeznünk, miért nem vállalták az átvilágítást.

Végleg lemondott

Várhegyi Attila az Index kérdésére azt mondta, hogy miután 2002-ben lemondott képviselői megbizatásáról, véglegesen visszavonul a nyilvános politizálástól. A levéltár kérdésére pedig azért adott nemleges választ, mert három évvel ezelőtt döntése értelmében már nem tekinti magát közszereplőnek.

Várhegyi Attila azután mondott le, hogy vagyon elleni bűncselekmények miatt jogerősen elítélték.

Orbánt megpróbálták beszervezni

A történeti levéltár által hétfőn kiadott dokumentumok szerint Orbán Viktort katonai szolgálata idején megpróbálták társadalmi kapcsolatként beszervezni a III/IV-es alosztályhoz. A kétoldalas dokumetum arról tanúskodik, hogy az állambiztonságiak "az államellenes és a hatáskörünkbe utalt más bűncselekmények, valamint a HKSZ-t károsan befolyásoló jelenségek felderítése" céljából létesítettek kapcsolatot vele 1981. október 20-án: "foglalkoztatása alatt rezidenshez nem lett kapcsolva" - olvasható a dokumentumban.

Már ismert volt

A korábban már Orbán honlapján közzétett állambiztonsági dokumentumok között szerepel a levéltár által most kiadott két oldal is, amelyben Orbán beszervezésére tettek javaslatot. Orbán Viktor idén júliusban hozta nyilvánosságra az orbanviktor.hu-n a róla szóló, és számára kiadott állambiztonsági dokumetumokat.

A levéltár ezen kívül Medgyessy Péterről és Fazakas Szabolcsról adott ki dokumentumokat. Medgyessyről már korábban is tudható volt, hogy D-209-es számú rendőr-főhadnagyként a III/II-es osztálynak dolgozott. A kiadott dokumentum szerint ezért a munkáért 600 forint pótlékot kapott.

Fazakas Szabolcsot, a Horn-kormány ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterét, jelenleg az MSZP EP-képviselőjét 1976-ban szervezte be a III/II osztály. Társadalmi megbízottként, "Stefan" fedőnevet kapta.

Munkatársaink hétfőn vették át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában annak a három politikusnak az átvilágítási jegyzőkönyvét, akikről az Országgyűlés 386 képviselőjének átvilágítása után talált adatot a hivatal. Az Index tavasszal, az ügynökbotrány sokadik kirobbanása után kérte az intézménytől az összes parlamenti képviselő átvilágítását. A vizsgálat az átvilágító bírák korábbi hatáskörénél szélesebb területen folyt, ezúttal nem kizárólag a III/III-as osztálynak tett szolgálatokat, hanem a III-as főcsoportfőnökség valamennyi alosztályának végzett munkát dokumentálnia kellett a levéltárnak.

Hosszú munka

Hosszú hónapokba telt, hogy elkészüljön az összes akta. A munka időtartamát az idén kutathatóvá tett dokumentumok átbogarászásán túl az is növelte, hogy egyenként kellett engedélyt kérni a képviselőktől, hozzájárulnak-e az esetleg meglévő iratok nyilvánosságához. (Mivel a tavasszal kikért képviselők közül néhányuk - mint például a vadászbalesetben elhunyt Urbán Árpád - helyett már mások ülnek a parlamentben, pár jelenlegi honatya átvilágításával adósak maradunk.)

D-209

A rendszerváltás utáni negyedik parlamenti ciklus bővelkedett ügynökvádakban, és leplezésekben. Már a 2002-es kormányváltás után komoly nehézségeket okozott az MSZP-SZDSZ koalíciónak, amikor kiderült, hogy az új miniszterelnök, Medgyessy Péter a III/II alosztálynak dolgozott. Szintén a III-as főcsoportfőnökségnek tett szolgálatai miatt került reflektorfénybe Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára, aki le is mondott posztjáról.

Bővebben Medgyessy ügynökmúltjáról: >>>
Bővebben Szalay Gábor történetéről: >>>

Krakus

Az év elején az Index derítette ki, hogy a parlamenti képviselőségéről váratlanul lemondott fideszes politikus, Szita Károly szintén a III/II-es ügyosztály alkalmazásában állt Krakus Péter fedőnéven.

Mindent a Krakus-ügyről: >>>

Antall-lista

Az igazán nagy közéleti botrány azonban február végén tört ki, amikor Szakértő'90 aláírással valaki közzétette az angelfire.com oldalon az Antall József ügynöklistájának nevezett névsort. A 219 név nyilvánosságra kerülése több kulturális és egyházi személyiség érintettségét vetette fel, a mostani politikus garnitúrából azonban nem került elő újabb érintett.

Ebben a ciklusban két parlamenti bizottság is alakult, hogy a rendszerváltás utáni második évtizedben rendezzék végre ezt kérdést. A testületek azonban a kezdeti nagy lendület után rendre sikertelenül, vagy később alkotmányellenesnek nyilvánított módon fejezték be működésüket.