NBH-jelentés a szélsőjobb új törekvéseiről
További Belföld cikkek
Domináns személyek helyett...
A klasszikus szélsőséges politikai szervezetekben egy domináns személy alatt horizontálisan alakulnak meg az azonos szintű egységek, befelé orientáltak, céljuk a társadalom működésének befolyásolása helyett inkább a belső szervezeti élet, a tagok, szimpatizánsok elkötelezettségének erősítése - mutat rá az NBH. Az elkülönülés a földrajzi megkötöttségből adódhat, így elsősorban területi szervezetek jöhetnek létre, a különböző csoportok között biztosított az átjárhatóság.
A közelmúlt jogellenes eseményei mögött más irányú sajátosságokat lehet (és kell) kimutatni - hívják fel a figyelmet. Mint írják, az események középpontjába törekvő csoportosulás tevékenysége - a klasszikus szélsőséggel ellentétben - kifelé orientált, amely a parlamenti intézményrendszer felszámolásával és "új" politikai berendezkedés kiépítésével az egész társadalom életét akarja befolyásolni.
...többen vannak az ideológiai vezetők
Itt egyszerre több ember lép be az ideológiai vezető szintjére. E hangadók véleményére adva több szervező közvetíti az üzenetet a végrehajtók, az erőszakos cselekmények iránt nyitott aktivisták felé. A működésben elkülönül az ide, a szervezés és a végrehajtás hármas szintje.
A vertikális tagoltságban elválnak a funkciók. A szervezők alkotmányellenes törekvéseket képviselnek, amelyhez azonban klasszikus politikai szélsőséges jelszavak társulhatnak - írják.
Kiegyeztek az ultrák
Meglepetésként hatott az NBH szerint, hogy a különböző futballklubok mentén szerveződő, fanatikusokat tömörítő, eddig ellenséges "ultrák" kiegyeztek. Integrációs lehetőséget biztosított számukra, hogy radikális és szélsőjobboldali jelszavakat, szimbólumokat követtek, viszont pártstruktúrába nem integrálódtak.
Bár a futballhuliganizmus alapvetően nem tekinthető a politikai-mozgalmi szerepvállalás fórumának, az ultrák között az NBH évek óta észleli a rasszista, hungarista szervezetek aktivistáinak jelenlétét. A 90-es évek második felétől a Nemzetiszocialista Hálózat, majd a Blood & Honour Hungária térnyerése volt megfigyelhető, és számos meghatározó hungarista egyben az ultracsoportok vezetője, jelentős személyisége - írják.
Új egyesületet jegyzett be a Fővárosi Bíróság
Felhívják a figyelmet arra, hogy a szélsőség kommunikációja, mozgósítási technikája, valamint az, hogy a jogellenes folyamatokat a média közvetítette, felértékelte a nyílt forrásokat. A szervezett és a spontán tájékoztatásban kiemelt jelentősége volt az internetnek, amely a demonstrálók, a szervezők, a "véleményvezérek" számára teret biztosított a gyors kommunikációhoz.
Továbbra is kiemelkedő a szélsőjobboldali ideológiát képviselő magyarországi szerveződések közül a Blood & Honour Hungária (B&HH), valamint a korábban jogerősen megszüntetett Vér és Becsület Ifjúsági, Kulturális és Hagyományőrző Egyesület (VBKE) tevékenysége. Mint írják, a VBKE utódszervezeteként működő Pax Hungarica Egyesületet a Fővárosi Bíróság 2006. június 22-én szervezetként nyilvántartásba vette.
Első periódus: A szeptember 18-20 közötti időszakot az NBH az események erőszakos periódusaként jellemzi, ekkor ostromolták meg az MTV-székházat, másnap a Rákóczi úton és a Blaha Lujza téren voltak rendzavarások, amelyek 20-án a Nyugati pályaudvar-Oktogon térségében folytatódtak.
Második periódus: Szeptember 20-október 1. a szervezetalapítások időszaka volt, ekkor alakult meg a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány. A radikális aktivisták e gyűjtőfórumai különböző programok és petíciók megalkotásával kívántak politikai tényezővé emelkedni. A fővárosi rendezvényen napközben kevesen vettek részt, esténként azonban több ezres tömeg gyűlt össze.
Harmadik periódus: Az NBH szerint október 2-22. között a "felszíni konszolidáció" folyamata volt tapasztalható. Mivel a radikális tiltakozók megítélése szerint az ellenzéki pártoktól nem kapták meg a várt támogatást, néhány szervező önálló programba kezdett: Toroczkai László önmagát forradalmi vezetőnek titulálva a vidéki bázisépítésre koncentrált, Budaházy György jogellenes cselekményekre hívott fel, amivel - ügyészség álláspontja szerint - kimerítette az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló kísérlet gyanúját. Ekkorra a Kossuth téri tüntetők kifogytak a politikai programból, ezért esti demonstrációikat egyre fogyatkozó közönség látogatta.
Negyedik periódus: Október 23-a azonban az erőszakos cselekmények napja volt. A rendőrség hajnalban a Kossuth térről kiszorította a demonstrálókat, majd a nap során először a Kossuth tér környékén, majd a város sok pontján voltak erőszakos cselekmények. A rendzavarásokon az első napok eseményeihez hasonlóan ismét jelentős számban tűntek fel futballhuligánok és más szélsőséges csoportok.
Ötödik periódus: A nemzeti ünnep után, egészen november 4-éig lehetett tapasztalni az NBH szerint a szervezeti átalakulás hatásait. Az alkotmányellenes törekvések propagálói azzal szembesültek, hogy október 23-án nem voltak képesek társadalmi szintű megmozdulást kirobbantani. Október 28-án a Várban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását kimondó rendezvényt tartottak és a hetek óta szűkülő személyi bázis és mozgástér a szervezőket politikai jellegű tevékenység helyett erőszakcselekmények előkészítésére ösztönözte. Az utcai harcokra készülők a támadási és védekezési hatékonyságot növelő tájékoztató-szervező tevékenységet folytattak.
Hatodik periódus: November 4-től az év végéig terjedő időszakot az NBH szerint a szélsőséges törekvések beszűkülése jellemezte: a sorozatos kudarcok erősítették az eddig is meglévő ellentéteket, és egyre kevesebben mentek el a bejelentett rendezvényekre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
