Gyurcsány: Nem támogatok semmilyen numerus clausust
További Belföld cikkek
- A rendőrség 210 ittas vagy bedrogozott járművezetőt kapcsolt le
- 13 éves lányt kényszerített prostitúcióra a nyírmihálydi baltás gyilkos
- Adminisztratív úton szigorítanák a közpénzből hirdetők plakátkampányait
- Most már biztos, Gulyás Gergely szakított az ünnepi hagyománnyal
- Fehérbe borult a táj a Mecsekben, van, ahol 25 centiméteres a hótakaró
"Egyetértek és támogatom az MSZP kezdeményezését, hogy az 1990 előtt és 1944 után született állambiztonsági iratokat bárki, korlátozásmentesen megismerhesse" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján. Szerinte Magyarország számára az az előnyös és az egyetlen járható út, ha a múltból hozott sebek begyógyulnak. "Ki kell nyitni az aktákat, hogy a múlt lezárható legyen" - tette hozzá.
Az elmúlt fél évben több ismert emberről derült ki, hogy a múlt rendszerben az állambiztonsági szervek beszervezték őket. Az MSZP elnöksége kedden váratlanul úgy döntött, hogy korábbi óvatos politikáját feladva, a teljes nyilvánosságra hozatalt kezdeményezi. Azzal indokolták a pálfordulást, hogy "senki ne mazsolázhasson adat és adat között" aktuális érdekeinek megfelelően. Az MSZP képviselőcsoportja szerdán rendkívüli ülésen arról döntött, hogy Burány Sándor frakcióvezető-helyettes vezetésével szakértő csoport dolgozza ki a törvénytervezetet, amelyet várhatóan a jövő év tavaszán már megtárgyal a parlament.
A legbátrabb álláspont?
Gyurcsány megítélése szerint a szocialisták kezdeményezése a legbátrabb álláspont az összes közül. "Mindent megteszek, hogy a parlament megszavazza a törvényt" - mondta Gyurcsány, aki szerint végre azzal lehet majd foglalkozni, hogy mi lesz a következő 15 évben, "hogyan lesz több lakás, hogyan lesz magasabb bér". A miniszterelnök szerint mindezért alkotmánymódosításra is hajlandók.
Ezer folyóméternyi irat
Hogy mely dokumentumokat érinti majd a teljes nyilvánosság, arra Gyurcsány azt felelte, hogy a törvény szerint jelenleg egy háromfős bizottság ellenőrzi az összes irat tartalmát, de most csak "azokról az iratokról beszélünk, amelyek nem sértenek nemzetbiztonsági érdekeket". Úgy tudja, hogy a bizottság eddig 470 folyóméternyi iratot adott át a Történeti Levéltárnak, és még ugyanennyi vár elbírálásra. Szerinte megfontolandó, hogy ne csak a Történeti Levéltárban őrzött iratok, hanem más levétárak állambiztonsági anyagait is nyilvánosságra hozzák.
Oda a tegnapi eufória
Kenedi János történész az Indexnek azt mondta, hogy elszállt tegnapi lelkesedése, amely az MSZP teljes nyilvánosságot ígérő kezdeményezésének szólt. Azzal, hogy Gyurcsány a háromfős bizottságra bízná, mi kerülhet nyilvánosságra, nem tett mást, csak a jövő évre prolongált egy problémát - mondta a szakértő. A testületnek ugyanis már évekkel ezelőtt be kellett volna fejeznie a munkáját, tehát ma már nem minősíthetnek újra államtitkokká '90 előtt keletkezett iratokat. Kenedi szerint 1000 folyóméter állambiztonsági iratról egyszerűen azt sem lehet tudni, hol van. A hiányzó iratok nélkül nem sikerül elejét venni az esetleges zsarolásoknak, ami a szocialisták célja, tette hozzá.
Semmilyen numerus clausus
A szocialisták javaslatára reagálva Dávid Ibolya szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy ne csak az ügynökök és a hivatásos állományúak neve kerüljön nyilvánosságra, hanem adott esetben - meghatározott közéleti tevékenység esetén - legyen összeférhetetlen, hogy valaki ügynök, vagy titkosszolgálati hálózathoz tartozó személy volt. Az Index ezirányú kérdését Gyurcsány Ferenc azzal utasította vissza, hogy "semmilyen numerus clausust nem támogat".