Vadai védi a svéd állam érdekeit is
További Belföld cikkek
- Elvitték a hatos lottót: 1,93 milliárd forintot nyert valaki
- Szándékos hízással kerülte el a katonai szolgálatot egy dél-koreai férfi
- Gyermekekről készült pornográf felvételek megosztása miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
- Legyen óvatos, friss medvenyomokat észleltek Magyarországon
- Magyar Péter Debrecenben leállította a „mocskos fideszezést”
A miniszterelnök felkérésére végez vizsgálatokat egy bizottság, amelynek a feladata a Gripen-vadászgépek beszerzése körüli ügyek tisztázása. Vadai Ágnes, a testületet irányító szocilaista honvédelmi államtitkár a Nap-keltének hétfőn elmondta, hogy törvényességi és célszerűségi problémákat találtak, de korrupcióra utaló jeleket nem.
Nem vizsgálták a korrupciót
A korrupciót nem is vizsgálja a testület, reagált ezzel Vadai arra a kérdésre, hogy találtak-e olyan adatot, ami a svéd államügyészek immár lassan Magyarországra is kiterjedő nyomozásához kapcsolódik.
Vadai szerint "érdekes" körülményekre bukkantak a pénzügyi tranzakciók áttekintésekor, de részleteket nem árult el, így azt sem, hogy a törvénytelenségek a 2001-es Gripen-vásárláskor (az Orbán-kormány idején), vagy a Medgyessy-kabinet fennállása alatt kiadott újabb megrendelések, a program kibővítése idején történtek-e.
F-16-os helyett Gripen
A politikus elmondta, hogy eredetileg MIG-29-eseket akartak felújítani az Orbán-kormány idején, aztán szóba kerültek az F-16-osok, és Szabó János akkori védelmi miniszter így is ment be arra a nemzetbiztonsági kabinetülésre, amelyen az Orbán-kormány idején végül döntöttek a beszerzésről.
A miniszter ugyan F-16-osok beszerzését támogatta, de aztán Vadai szerint "kiscsoportos foglalkozás után" úgy döntöttek, hogy Gripent vásárolnak. Vadai szerint az akkori miniszterelnök (vagyis Orbán Viktor) a Gripen-beszerzést támogatta.
Nonszensz
A szocialista politikus szerint nonszensz volt az a döntés az Orbán-kormány idején, amely szerint az ellentételezést 50 százalékos súllyal vették figyelembe a döntéskor. (Az ellentételezés a svédek által a Gripenek vásárlásával párhuzamosan felajánlott magyarországi munkahelyteremtő beruházásokat jelentette.)
Ugyanakkor Vadai nem tudott választ adni arra az újságírói kérdésre, hogy a 2003-as szerződésmódosításkor (Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején) megrendelt levegőbeli utántöltés lehetőségével hányszor élt azóta a magyar légierő. Az utántölthetőség szerinte NATO-követelmény a harci gépeknél.
Utántölthetőség
A Medgyessy-kormány idején három lehetőség merült fel a Gripenekkel kapcsolatban: az egyik a szerződés felmondása lett volna az államtitkár szerint, erre azonban Magyarország küszöbön álló európai uniós csatlakozása miatt nem volt esély. Felmerült az is, hogy módosítják a szerződést, és az is, hogy változatlanul hagyják az egész konstrukciót.
Végül azért döntöttek a módosítás mellett, mert a Gripenek bérleti díja rendkívüli módon megterhelte a magyar költségvetést, magyarázta immár a szocialista kormány eljárását Vadai.
Az államtitkár elmondta, hogy a most készülő bizottsági jelentés kitér majd a 2001-es szerződéskötés és a 2003-as módosítás körülményeire, de az egész jelentés nem biztos, hogy nyilvános lesz. A megállapításokat szeretnék megismertetni a nagyközönséggel, de az összes részletet nem közölhetik. A jelentés egy részét valószínűleg szolgálati titokká minősítik, ezt részben a magyar, részben pedig a svéd állam érdekei követelik meg.