Az MSZP bemutatja: Gyurcsány, a válság ura

2008.10.15. 09:41
Válságangyal szállt át a pártok felett: az MSZP-t elöntötte a bizakodás, hogy a kritikus állapotok közepette az SZDSZ megszavazza a költségvetést, például ha a Robin Hood adót kipenderítik a büdzsétervezetből, és rábólintanak a költségvetési plafonra. Miközben a liberálisok engedékenyebbnek tűnnek, az MSZP most arcvesztés nélkül hátrálhat ki számos szociális ígérete mögül, s akár a kongresszus által támogatott válságkezelő intézkedésekből is hajlandó engedni, ha ez a megegyezés ára.

Ami nem jó az országnak, az jó lehet a baloldal egyes szereplőinek, természetesen szigorúan politikataktikai szempontból. A világgazdasági válság egyrészt, ha ideiglenesen is, de pontot tett az MSZP-s hatalmi csörték végére. Abbamaradt a "hogyan szabaduljunk meg rövid úton Gyurcsánytól" típusú gondolkodás, mindenki a válságmenedzserré avanzsáló miniszterelnök-pártelnök mögé zárt (legalábbis a nyilvánosság előtt), s ez az állapot szoci prominensek szerint március végi kongresszusig, vagy az EP-választásokig nem is nagyon változik.

Gázra járnak

Már csak azért sem, mivel a válság második haszna, hogy kommunikációja révén kezelhető a nagyjából februárra várt újabb össznépi elégedetlenséget. Januárban ugyanis durva gázáremelés kopogtat majd, illetve számos, évközben még a tavaly megállapított átalányban fizető fogyasztó egy összegben lesz kénytelen betolni a 2008-ban felhalmozódott, az áremelések miatt jelentős különbözetet. Ezt, vélekednek szocialista politikusok, csak akkor nyeli le simán a nép, hogyha kellően hiteles a magyarázat: az ügynek semmi köze a kormányzat korábbi politikájához, mindenért a frissiben berobbant világgazdasági válság a felelős.

"Nem véletlen, hogyha ne adj' isten, egy hét alatt lecsengene a baj, ezek akkor is úgy rápörgetnék a kommunikációt, hogy még hónapokig takarja a pártpolitikai, a költségvetési és az életszínvonal-béli bajokat" - ironizált egy szocialista honatya. Persze a recept hasznos voltát ő sem vitatja, csupán egyedül attól tart, hogy a miniszterelnök, megkopott imázsát újraépítendő, túlzottan magára rántja a válságkezelést. "Megosztó személyisége miatt ellenérzést szülhet, ha mindig az élen nyomul, bölcsebben tenné, ha visszalépne a második vonalba, és a szakembereket engedné előre, a nemzetmentést úgyis az ő nevéhez kötik majd", indokolt forrásunk.

Szociális kiadásainkat egy költégvetésért

Egy másik forrásunk azért szkeptikusabb, mondván: legyen bármilyen is a kommunikáció, ha az intézkedések félrecsúsznak, akkor még mélyebben süpped a népszerűtlenségbe az MSZP. Ráadásul, óvatoskodott, a szociális kiadásokhoz mindenképp hozzá kell nyúlni, következésképpen amúgy is lesz elég elégedetlen ember. Szerinte ugyanis e költségvetési sorok megkurtítása az ára annak, hogy az SZDSZ igen gombot nyomjon a költségvetésre.

Ennek ellenére a legtöbb szocialista optimistább a büdzsé átszuszakolásának kérdésben, mint bármikor, mondván: ha a liberálisok tartják magukat a jelmondatukhoz, miszerint az ország érdekét nézik, akkor most nem hagyhatják hónapokig költségvetés nélkül az államot, illetve nem taszíthatják előrehozott választásokba az országot. Persze első pillantásra a szocialisták helyzete sem könnyű, hiszen a kongresszus támogatta Gyurcsány 12 válságmenedzselő pontját, így a tárgyalások során elvileg a szocialista vezérkar nem térhet el attól, amit a küldöttek szentesítettek.

Fütyülnek a kongresszusra

"Te hülye vagy?!" - riposztozott az egyik szocialista vezető a kongresszusi kötöttséget firtató indexes kérdésre. "Egy olyan dokumentumról szavaztunk, amit nem osztottak ki a küldöttek között, azok csak vaktában emelték a kezüket, különben is az ország érdekében úgy térünk el a támogatott pontoktól, ahogy akarunk" - bizonygatta a szocialista politikus, hogy igenis jelentős az MSZP mozgástere. Ahogy a fantáziája is, legalábbis számos teória született már arról, miként szavaztatható meg az SZDSZ-szel a büdzsé.

Ezek summája: ha az MSZP valóban befagyasztja a béreket, elfogadja a költségvetési plafon ötletét, átstrukturálja a szociális kiadásokat, illetve visszavonja a Robin Hood adóról szóló javaslatot, akkor a liberálisok is tolerálják majd a költségvetést. Akik azonban továbbra is kötik az ebet az adócsökkentési karóhoz. A szocialisták viszont abban bíznak, hogy a gazdaság vezető szereplői meggyőzik a szabad demokratákat, hogy ilyen válsághelyzetben nem érdemes a terhek csökkentését forszírozni. Igaz, az SZDSZ jelenleg azért másképp látja.

Nem hat a szoci násztánc

Szabad demokrata informátoraink mindenestre úgy fogalmaztak: pártjukat nem hatotta meg, hogy a kongresszuson a szocialisták úgy körbetáncolták a liberálisokat, mint a dürgő fajdkakas a tojót. Szerintük ez egyelőre pusztán szóbeli udvariaskodás, amit nem követnek tettek, hiszen (legalábbis többen úgy érzik) az MSZP a háttérben még mindig igyekszik felpuhítani a költségvetési plafonról szóló javaslatot, a bérek befagyasztásán kívül nem kívánja jobban megnyirbálni a különböző juttatásokat, és adócsökkentésre padig igenis szükség van. Az említett szocialista hipotéziseket pedig egyszerűen találgatásoknak minősítették.