'Maradjon a hitéletben a papság'

"Itt egy rosszízű politikai játszma folyik: a szóban forgó urak végtelenül meg vannak sértődve, hogy valaki el merte mondani, hogy az egyházaknak a Jézushoz vezető út és az üdvösség keresése útjának megtalálása mellett, helyett nem biztos, hogy úgy és akként kell foglalkozni a napi közélet politikai dolgaival, ahogy teszik. Ez egy helyénvaló kijelentés" - jelentette ki a Magyar Rádióban a kormányfő, aki a jobboldali pártok reagálását "bőszült arroganciának" nevezte.

A miniszterelnök kérdésre válaszolva megismételte, nem kívánja nyilvánosságra hozni, mi hangzott el vatikáni négyszemközti tárgyalásain.

"Hogyan hozhatnám nyilvánosságra: (...) utána meg az lesz a vita, hogy nem pont úgy fogalmaztam, mint ahogy ők mondták, bizonyítsam be, hogy azt mondták" - indokolta. A kormányfő egyébként nem hiszi, hogy a Szentszék rászorul "a jobboldali pártok védelmére". "Őszintén meglepve állok az előtt, hogy a keresztényi szeretet, megbocsátás nevében oly sokszor szavukat felemelő képviselők olyan útszéli hangot használnak ebben a kérdésben, amely nem hiszem, hogy a Teremtőnek tetsző lenne" - jelentette ki miniszterelnök.

Gyurcsány Ferencet szombaton fogadta magánkihallgatáson II. János Pál pápa a Vatikánban, ahol a magyar kormányfő Angelo Sodano bíborossal, a Szentszék "miniszterelnökével" tárgyalt.

Maradjanak a szószéknél

A Medián december elején készített felmérésében a MeH megbízásából az egyházak társadalmi szerepének és lehetséges politikai szerepvállalásának társadalmi megítélését vizsgálta. A Népszabadságban ismertetett kutatás adatai szerint körülbelül minden tizedik állampolgár véli úgy, hogy az egyházaknak ma Magyarországon túl kicsi a társadalmi szerepe, a többség (52 százalék) szerint megfelelõ, és bõ egynegyednyi azoknak az aránya, akik szerint az egyházak társadalmi szerepe túl nagy. Az egyházak által vállalható lehetséges társadalmi szerepek közül a leginkább elfogadott az oktatásban, az egészségügyben és a kultúrában kifejtett tevékenység - a lakosság mintegy fele helyesnek tartaná, ha az egyházak ezeken a területeken a mostaninál nagyobb szerephez jutnának. Nem ez a helyzet a gazdasággal és a politikával: 85 százalék helytelenítené, ha az egyházak a gazdaságban, és 89 százalék, ha a politikában jutnának nagyobb szerephez.

A lakosság döntő többsége szerint elfogadhatatlan az, hogy az egyházak valamelyik párt támogatására buzdítsák híveiket, hogy papok vagy lelkészek politikai pártok tagjai legyenek és az is, hogy az egyházak állást foglaljanak általános politikai kérdésekben. Az egyházak a közvélemény szerint legfeljebb akkor avatkozhatnának be a politikába, ha őket közvetlenül érintő kérdésekről van szó, de még ezt a közéleti szerepvállalást is csak az emberek 57 százaléka támogatja. A lakosság háromnegyede szerint elfogadhatatlan, hogy az egyházak arra buzdították az egyházi iskolába járó diákokat, hogy imádkozzanak az Oktatási Minisztérium általuk sérelmesnek tartott költségvetési javaslata ellen.

A felmérést 2004. december 3-a és 7-e között készítette a Medián az ország településszerkezetét tükröző közel 100 településen, 1200 18 éves és idősebb állampolgár személyes megkérdezésével.