Magyarország a kockázatos országok középmezőnyében
Magyarországon az egypárti, kisebbségi kormány stabilitása a korábbiaknál is gyengébb lábakon áll, előre kalkulálhatóak nehézségei, olvasható a Vision Consulting elemzésében.
Ma nem tudni pontosan, hogyan módosul a kormány programja, mennyire tér majd el a korábbi koalíciós agendától, illetve hogyan viszonyul majd a gazdasági racionalitáshoz.
A kisebbségi kormány számára a legnagyobb probléma azonban nem a program, hanem a a működőképesség és kormányozhatóság lesz, vélik az elemzők.
A Vision által alkalmazott kockázatelemzés célja, hogy az adott politikai rendszerben rejlő politikai kockázatokat mutassa be. A politikai kockázatot nyolc terület vizsgálatával mérik. Ezek a következők: előrelátható politikai események, a spontán változás lehetősége, a jogbiztonság, a kül- és biztonságpolitikai kockázatok, a közpolitikai alternatívák, a gazdasági racionalitás érvényesülése, a működőképesség és kormányozhatóság, illetve a legitimitás.
Szlovákia a térség legkevésbé kockázatos országa még úgy is jól teljesít, hogy mostanában a kormány inkább visszavett a reformokból. Szlovákiának így is komoly esélye van arra, hogy az euróövezet tagjává váljon 2009-ben. A kormány továbbra is népszerű, a koalíciós válságokat pedig sikerrel oldották meg – mindehhez egy erőtlen ellenzék járul. Némi aggodalomra csak az adhat okot, hogy a kormány egyes jogi lépései erősen megkérdőjelezhetőek.
A képzeletbeli dobogóra került még Szlovénia, valamint Csehország, ez utóbbi Oroszországgal és a Balkán eminensének számító Montenegróval együtt.
Magyarországot az EU-tagállamok közül még a három balti állam és Bulgária is megelőzi. A lista utolsó két helyét két balkáni ország, a megosztott Szerbia és a bizonytalan Bosznia-Hercegovina foglalja el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
