Visszahívhatnánk afganisztáni tűzszerészeinket

A közelmúltban egy hónapon belül két magyar tûzszerész halt meg Afganisztánban, legutóbb múlt hét szombaton, amikor a 32 éves Nemes Krisztián egy házi készítésû robbanószerkezet hatástalanítása közben vesztette életét. Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet munkatársának véleménye szerint a merényletek elkövetõi nem értékelnék sikerként, a katonák megfutamodásaként, ha a magyarok feladnák a tûzszerészeti feladatokat Afganisztánban, hiszen tevékenységüket azonnal átvennék más NATO-katonák.

Wagner úgy véli, a NATO tudomásul venné, ha Magyarország visszahívná a tûzszerészeit. Ha így döntene a szaktárca, az érdemben nem befolyásolná a magyar katonák megítélését - mondta. A halálesetek kapcsán úgy fogalmazott, ezek megviselik a Magyar Honvédség állományát, de biztos abban, hogy a történteket fel fogják tudni dolgozni. "Nem tartok attól, hogy ezek a merényletek hosszú távon demoralizálnák a Magyar Honvédséget, az Afganisztánban dolgozó katonákat" - fogalmazott. A szakértõ ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a honvédségben nincs jól megoldva, nincs intézményesítve a missziókban szerzett tapasztalatok feldolgozása, leírása és publikálása.

Wagner felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar katonák a missziók stresszes környezetében sokkal fogékonyabbak a szóbeszédekre. Emlékeztetett arra az e heti sajtóhírre, hogy állítólag vérdíjat tûztek ki a tûzszerészekre Afganisztánban. Afganisztánban ez minden évben megtörténik, hol a tûzszerészekre, hol a tolmácsokra, hogy az egészségügyi dolgozókra tûznek ki vérdíjat. A külpolitikai szakértõ arról is szólt, hogy amikor elõször szembesül a magyar lakosság egy katonai misszióban történt halálesettel, akkor megdöbben, de ha nem ismeri a történtek pontos körülményeit, akkor sokkal jobban felháborodik. Szerinte a honvédelmi tárcának sokkal nyitottabban kellene kezelnie a külföldi missziók történéseit, mert a lakosság alultájékozott, sokan nem tudják, mi történik Afganisztánban.

Messzirõl kellett volna

Az MTI-nek nyilatkozó Turai Lajos tûzszerész szakértõ arra hívta fel a figyelmet, hogy gyakorlatilag nem létezik két egyforma házilag készített robbanóeszköz, az ilyen szerkezeteket inkább jobb azonnal megsemmisíteni, mint nekiállni a hatástalanításuknak. Turai Lajos, aki több mint húsz évet dolgozott rendõrségi tûzszerészként, úgy vélekedett: Afganisztánban nem kellett volna közelrõl vizsgálni a megtalált robbanóeszközt, hanem a rendelkezésükre álló távirányítható robot segítségével egy robbanótöltetet kellett volna elhelyezni rajta, majd felrobbantani.

Mint mondta, a két halálos baleset beszédtéma a rendõrségi tûzszerészek között is, és bár nem ismerik részleteiben a szituációt, nem értik, miért kellett a tûzszerészeknek közvetlenül oda menniük a robbanóeszközhöz. Mindkét esetben úton, vagy út mellett elhelyezett robbanószerkezetrõl volt szó, és szerintük a környék biztosítása után különösebb vizsgálat nélkül egyszerûen fel kellett volna robbantani az eszközöket. Turai szerint Magyarországon minden esetben rendõrségi tûzszerészek foglalkoznak az úgynevezett improvizált bombákkal, a katonai tûzszerészek feladata elsõsorban a háborús eszközök felderítése és megsemmisítése.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!