Hivatalból indulhat eljárás a zászlóégetés miatt

Vasárnap többen egy izraeli zászló elégetésével is tiltakoztak a Tilos Rádió működése ellen a kilencedik kerületi Kinizsi utcában.

Izrael budapesti nagykövetsége vasárnap este közleményben tiltakozott az atrocitás miatt, a közleményt tájékoztatásul elküldték a magyar külügyminisztérium illetékes területi főosztályának is. Orbán Györgyi az Index érdeklődésére elmondta, nem tud arról, hogy a követség bármilyen további lépést tervezne az ügyben. "Ez magyar belügy, ezt a magyaroknak kell egymás között elintézni" - tette hozzá a követség sajtótitkára.

Következmények

A külügyminisztérium szóvivői irodájának munkatársa kérdésünkre annyit mondott, hogy az izraeli nagykövetség nem hivatalos jegyzékben tiltakozott, "csak" közleményben, így jogi értelemben nem valószínű, hogy bármilyen következménye lenne a zászlóégetésnek. A külügyminisztérium ma délután közreadott közleményében sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy kis létszámú tüntető csoport izraeli zászlót égetett Budapesten, és mélységesen elítéli a bármely állammal szemben tanúsított hasonló, megengedhetetlen magatartást.

A hatóságok konzultálnak

Kormos Endre alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság illetékese arról tájékoztatta az Indexet, hogy sem feljelentés, sem bejelentés nem érkezett még eddig a zászlóégetés miatt. A rendőrség csak a sajtóból értesült az esetről, arról az ügyészséggel konzultálnak, és amennyiben úgy találják, hogy bűncselekmény történt, hivatalból eljárást indítanak. Az eset megítélését nehezíti, hogy a magyar jogszabályokban nincs külföldi nemzeti jelkép megsértésére vonatkozó passzus, tette hozzá az alezredes. A BRFK sajtóügyeletese az Index azon felvetésére: indul-e bármilyen vizsgálat a Tilos-tüntetést biztosító rendőri vezetők ellen, úgy reagált: egyelőre nincsen ügy, így a biztosításban résztvevők eseteleges felelősségét sem aktuális vizsgálni.

A Fibisz szerint bűncselekmény történt

'A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták (Fibisz) kezdeményezi a Legfőbb Ügyészségnél, hogy vizsgálják ki, történt-e bűncselekmény a Tilos Rádió épülete előtti vasárnapi demonstráción, és ha igen, állapítsák meg, milyen felelősség terheli ezért a szervezőket" - közölte Zuschlag János hétfő koradélutáni sajtótájékoztatóján. A Fibisz elnökhelyettese, MSZP-s parlamenti képviselő elmondta: véleménye szerint a közösség elleni izgatás, illetve a nemzeti és etnikai kisebbség elleni provokáció jöhet szóba.

Csak provokáció?

Tekintse meg képeinket!

Szóbeszédként értesült az egyik rendezőtől az izraeli zászló elégetéséről, ő maga nem látta, mondta el az MTI-nek hétfőn Pesti Imre, a Tilos Rádió előtt tartott vasárnapi tüntetés egyik szervezője. "Én nem láttam zászlóégetést, csak más rendezőtől hallottam erről" - mondta a Rákosmenti Polgári Körök elnöke. Hozzátette, hogy "egy rendkívül szűk kör" provokatív lépéséről volt szó. Pesti Imre azt is hangsúlyozta, hogy ez a rendezvény után történt, aminek "semmi köze nem volt" a demonstrációhoz, és "a szervezők nevében elhatárolódik a Tilos Rádió elleni demonstráció után összeverődött provokátorokból álló csoporttól és azok megnyilatkozásaitól".

A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozata is közleményben ítélte el a zászlóégetést, kérve a hatóságokat, hogy indítsanak eljárást a provokátorok ellen. Hasonóképp nyilatkozatban határolódott el a zászlóégetéstől a Sokszínű Magyarország Polgári Egyesület, Izraellel szembeni barátságtalan gesztusként, hangulatkeltő és kirekesztő cselekedetként értékelve azt.

Kuncze Gábor hétfőn az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte, hogy a Tilos Rádió elleni tüntetés szervezői és több párt is elhatárolódott a rendezvény után történt, "rendkívül nem kívánatos" zászlóégetéstől. Kuncze a Fidesz által kiadott elítélő közleményről elmondta, ez azt jelzi, hogy a nagyobbik ellenzéki párt vezetői elgondolkodtak azon, miért csak jobboldali rendezvényeken szoktak ilyen jellegű események előfordulni.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége hétfőn közleményben megengedhetetlennek minősítette a Tilos Rádió épülete előtt az előző napi tüntetésen történt zászlóégetést, valamint az e rádióban december 24-én elhangzott keresztényellenes kijelentést. A Mazsihisz aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a vészkorszak óta példátlan módon hazánkban zászlókat égettek egy tüntetésen", megjegyezve, hogy a tüntetésre a résztvevőket a közszolgálati Magyar Rádió egyik műsorában toborozták.

Eltérő jogászi vélemények

Bárándy György ügyvéd szerint a vasárnapi zászlóégetés - sajnos - nem bűncselekmény. A neves jogász az Index azon felvetésére, hogy a garázdaság tényállását nem merítették-e ki a történtek úgy reagált: a garázdaság akkor valósul meg, ha valaki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Bárándy szerint márpedig a zászlóégetés - ismerve a bírói gyakorlatot - nem tekinthető erőszakos cselekménynek.

A zászlóégetés alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, így az égető mindenképpen elköveti a garázdaság vétségét, ezt pedig a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni - mondta el az MTI érdeklődésére hétfőn Tóth Mihály, több évtizedes ügyészi gyakorlattal rendelkező büntetőjogász, egyetemi tanár.

A büntetőjogász hozzátette: a Btk-ban létezik a nemzeti jelkép megsértésének tényállása, ez azonban csak akkor alkalmazható, ha kifejezetten a Magyar Köztársaság himnuszára, zászlajára vagy címerére vonatkozóan használ valaki lealacsonyító kifejezést. "Ennek ellenére azt gondolom, hogy maga a zászlóégetés nem elszigetelt dolog lehetett, hanem nyilvánvalóan egy folyamatnak, egy cselekménysorozatnak a része, tehát a történtek a közösség elleni izgatás keretében elbírálható cselekménynek tűnnek" - mondta.