Megszállás alatt a Zengő

Folytatják szerdán kezdett megmozdulásukat a természetvédők és a helybeli lakosok a Zengőn, amelynek csúcsán radarállomást építtetne a Honvédelmi Minisztérium (HM). Reggel, csakúgy, mint tegnap, megjelent az erdészet vezetője és távozásra szólította fel a tüntetőket, akik blokádjukkal igyekeznek megakadályozni a fák kivágását a hegy csúcsán. A kiemelt tájvédelmi körzeten a fakivágás nélkül nem indulhat meg az évek óta vitatott katonai beruházás.

Forrás: Honvédelmi Minisztérium

A Duna-Dráva Nemzeti Park által eddig meg nem erősített információk szerint a 682 méter magas Zengő csúcsán az erdőrészlet kivágásra február 15-ig, az út menti fák eltávolítására február 29-ig kapott engedélyt az erdészeti társaság. Amennyiben a tiltakozók kitartanak, úgy októberig elodázhatják a fakivágást, amikor újabb engedélyt kell beszerezni a munka elvégzéséhez.

Patthelyzet

"Éjszaka a demonstrálók közül senki sincs a hegyen, mert sötétedés után a munkavédelmi előírások miatt egyébként sem szabad fát kivágni" - nyilatkozta az Indexnek Pálinkás Tibor, a Civilek a Zengőért nevű civilszervezet hosszúhetényi aktivistája. A Védegylet szerdai bejelentésére az ország távolabbi részeiből is jöttek támogatni a tüntetőket, csütörtökön is ötven-hatvanan vannak a hegyen.

Medgyessy nézzen szembe a helybeliekkel A radarállomást más helyre kell telepíteni, mivel a jelenlegi tervek megvalósítása helyrehozhatatlan tájsebekhez vezetne, a honos élővilág károsodását okozná hazánk egyik legszebb természeti értékében - áll a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Baranya megyei választmányának elnöksége és a Fidesz Zöld Tagozata Baranya megyei Tanácsa a Zengő csúcsára telepítendő radarállomással kapcsolatban kiadott közleményében. A párt felszólítja a kormányt, hogy ne bújjon a "bankárok gyakorlata szerint" az érdekelt cégek és jogászaik mögé. Elvárják, hogy Medgyessy Péter felelős miniszterelnökként "válaszoljon, egyenesen nézzen szembe azokkal, akiket megfosztani készül természeti kincseiktől".

Az ügyben jogi patthelyzet alakult ki. Az erdészet birtokvédelmet kért a pécsváradi jegyzőtől, aki a birtokháborító adatainak megnevezésére kérte a bejelentőt. Igazoltatni csak a rendőrök jogosultak, akik szerint bűncselekmény nem történt, hiszen az erdőben - ha magántulajdonban van is - bárki tartózkodhat. Más lenne a helyzet, ha körbekerítenék a fakivágásra kijelölt területet, ám annak közvetlen közelében továbbra is állhatnának a tüntetők, lehetetlenné téve így a munka elvégzését.

Érdekes momentum

"Az hibázott, aki egy kiemelt tájvédelmi körzetben engedélyt adott a beruházásra" - nyilatkozta az Indexnek Karsai Péter, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának MDF-es alelnöke. Karsai "érdekes momentumnak" nevezte, hogy a környezetvédelmi hatóság először megtagadta az engedély kiadását, majd egy Honvédelmi Minisztériummal történt egyeztetés után "váratlanul" hozzájárult a beruházáshoz. A képviselő nem kétli, hogy a beruházás törvényes keretek között zajlik, a környékbeli települések legfeljebb egy, a radarállomáshoz nem kapcsolódó kárpótlást, például egy elkerülő utat, kérhetnének az államtól.

A Honvédelmi Minisztérium honlapján található látványtervekről (lásd cikkünk illusztrációit) a Védegyletnek az az álláspontja, hogy azoknak nincs közük a valósághoz. Vay Márton az Indexnek elmondta: a radarállomás környezetében kivágott fák nem nőnek újra. Az illusztráción látható platánfák egyébként sem nőnek 18 emelet magasságig, a rajzok pedig szerinte ezt sugallják.

Bocskai István, a HM kommunikációs főigazgató-helyettese az Index kérdésére elmondta: az építmény a gömb tetejéig negyven méter magas. Az illusztráció szerinte megfelel annak a képnek, ahogy a radarállomás kinéz majd. "A környezetvédők részéről ez egy rosszindulatú megjegyzés" - mondta Bocskai. A generálkivitelező - Bayer József, a Bayercenter tulajdonosa - az Indexnek még szerdán elmondta, hogy a HM az erdészettel állapodott meg a fakivágásról. Ezzel együtt nem látja akadályát, hogy "akár karhatalommal" tisztítsák meg a tüntetőktől a területet.

Évek óta tiltakoznak

Forrás: Honvédelmi Minisztérium

A tüntetők vasárnapig minden nap el akarják foglalni a Zengőt, szombatra pedig egy ezerfős demonstrációt terveznek a helyszínre. Az érintett tíz környékbeli település lakói évek óta tiltakoznak a tervezetett radarbázis ellen. Beadványaikat az Alkotmánybírósághoz, a Legfőbb Ügyészséghez, a HM-hez, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, az Országgyűlés elnökéhez juttatták el.

Az Európai Parlamentben is téma a Zengőre tervezett katonai beruházás: az Európai Néppárt és a zöldek a NATO-hoz kíván fordulni, kérve a beruházás felülvizsgálatát.

A NATO légvédelmi radarrendszer három magyarországi helyszínét az 1990-es évek második felében jelölték ki. A döntés értelmében lokátorállomás épül a mecseki Zengő-hegyen, a bükki Bálvány-csúcson és a békéscsabai laktanyában. A telepítés megkezdését eredetileg idén tavaszra, befejezését 2006-ra tervezték, a beruházás 23,5 milliárd forintos költségét a NATO fizeti. A radarrendszer, a Honvédelmi Minisztérium szerint, nagymértékben fokozza majd az ország biztonságát, ráadásul nemcsak katonai célokat szolgál, hanem segítséget nyújt a civil légi irányítási rendszernek is.