'Csapataink harcban állnak'

"Csapataink harcban állnak! A Zengőn várhatóan több napig folytatódik a blokád, ezért újabb jelentkezőkre lenne szükségünk. Szállást biztosítanak a helyi szervezők. Kérjük, aki teheti, tartson velünk vagy továbbítsa a felhívást ismerősei körében" - olvasható a Zengőre tervezett radarállomás ellen tiltakozó egyik szervezet, a Védegyelet körlevelében.

Fákhoz láncolnák magukat

Szerda reggel ötven környezetvédő és helybeli lakos jelent meg a 682 méter magas Zengőn és farönkökkel eltorlaszolták az utat. A Civil Szervezetek a Zengőért Mozgalom, a Pécsi Zöld Kör, a Védegylet aktivistái hangsúlyozták: ha kell, a polgári engedetlenségre is készen állnak. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt Hosszúhetény helyszínen tartózkodó, demonstráló polgármestere, Molnár Ferenc mondta el az Indexnek: "A farönkökből álló barikádhoz vagy a fákhoz láncoljuk magunkat".

Negyed kilenckor megjelent a Mecseki Erdészeti Rt. egyik igazgatója, aki a tüntetőket távozásra szólította fel, és a rendőrség fellépését helyezte kilátásba, amennyiben továbbra is elzárva tartják az utat. A favágóknak sietniük kell, mert - mint Herbert Tamás, a Civilek a Zengőért Mozgalom tagja elmondta - a radarállomás helyén február 15-ig engedélyezték a fakivágást, legközelebb már csak októberben kerülhet rá sor. (Az Index által megkeresett jogász szerint az említett szabály inkább az ipari fakitermelésre, nem pedig erre az esetre vonatkozik.) A Pécsi Zöld Kör ugyanakkor az erdészet engedélyével szemben halasztó hatályú fellebbezéssel élt.

Név szerint kell feljelentést tenni

Az erdészeti vezető távozása után, az erdészet feljelentése nyomán, nem sokkal rendőrök jelentek meg a Zengőn, akik a tisztázatlan jogi helyzet miatt nem intézkedtek.

Fenyvesi János, Pécsvárad jegyzője az Indexnek elmondta: az erdőben, hiába magánterület, bárki tartózkodhat, ugyanakkor senki sem korlátozhatja jogaiban a tulajdonost. Az erdészet kérhet ugyan birtokvédelmet - ez meg is történt -, azonban meg kell nevezni a birtokháborítót, mivel az erdőt amúgy mindenki használhatja. Erre viszont nincs lehetőség, mert a rendőrség pedig reggel úgy nyilatkozott: nem kívánnak beavatkozni az ügybe. A tüntetőknek amúgy még csak a fákhoz sem kell kötni magukat, elég, ha egy kicsit odébb sétálnak. A tervezett radarállomás mellett fekvő terület tulajdonosa ugyanis nem tett bejelentést birtokháborításról, a fákat viszont - balesetveszély miatt - nem lehet kivágni addig, amíg a közelben tartózkodik valaki.

Akár karhatalommal is

A fakitermelésben illetékes, reggel a helyszínen járt erdészeti igazgató szerint az ügyben a Honvédelmi Minisztérium (HM) az illetékes. A HM-ben elmondták, hogy az ügyben a generálkivitelező nyilatkozhat. A generálkivitelező - Bayer József, a Bayer Center tulajdonosa - az Indexnek elmondta, hogy a HM az erdészettel állapodott meg a fakivágásról. Ezzel együtt nem látja akadályát, hogy "akár karhatalommal" tisztítsák meg a tüntetőktől a területet.

A tüntetők vasárnapig minden nap ki akarnak menni a hegyre, hogy a favágók ne tudják elkezdeni munkájukat. Szombatra a környék lakosaival egy ezerfősre tervezett demonstrációt, ahol számítanak a környék lakóinak részvételére.

Téma az Európai Parlamentben is

Az érintett tíz környékbeli település lakói évek óta tiltakoznak a tervezetett radarbázis ellen. Beadványaikat az Alkotmánybírósághoz, a Legfőbb Ügyészséghez, a HM-hez, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, az Országgyűlés elnökéhez juttatták el.

A környezetvédők szerint a NATO-ba újonnan belépő Szlovénia vagy Románia területére kellene telepíteni radart, mivel sokallják az országba tervezett három állomást. (Békéscsaba mellett már épül a lokátorállomás, a Bükkben még nem kezdték el a munkát.) Az Európai Parlamentben is téma a Zengőre tervezett katonai beruházás: az Európai Néppárt és a zöldek a NATO-hoz kíván fordulni, kérve a beruházás felülvizsgálatát.

A NATO légvédelmi radarrendszer három magyarországi helyszínét az 1990-es évek második felében jelölték ki. A döntés értelmében lokátorállomás épül a mecseki Zengő-hegyen, a bükki Bálvány-csúcson és a békéscsabai laktanyában. A telepítés megkezdését eredetileg idén tavaszra, befejezését 2006-ra tervezték, a beruházás 23,5 milliárd forintos költségét a NATO fizeti. A radarrendszer nagymértékben fokozza majd az ország biztonságát, ráadásul nemcsak katonai célokat szolgál, hanem segítséget nyújt a civil légi irányítási rendszernek is.