Elektromos zárlatból gyilkosság

Kora hajnalban a tatárszentgyörgyi cigánysoron Csorba Csaba családja lövésekre és kiabálásra ébredt. A szomszédos, közvetlenül az erdő melletti utolsó ház égett, ahol Csorba fia, menye és három unokája lakott.

A családfő a véres hóban talált rá 27 éves fiára, Róbertre. Ötéves unokája mellette feküdt. Mindkettejüket bevitték a nagyszülők házába, a mentők onnan vitték őket a kórházba, de már egyiküket sem sikerült megmenteni. Megsérült a család két másik gyereke is, őket az édesanyával Budapestre szállították.

A kiérkező tűzoltók lekapcsolták a házat az áramról, és eloltották a lángokat. Elsődleges, még a sötétben elvégzett szemléjük szerint a tüzet az okozta, hogy a vezetékek egy nagy áramfelvételű olajradiátor miatt túlmelegedtek. A szomszédos Örkényről kiérkező körzeti orvos füstmérgezést jelölt meg a kisfiú és édesapja halálának okaként.

A rendőrség a körzeti megbízott jelentése alapján közigazgatási eljárás keretében indított vizsgálatot. A kiégett házat nem kordonozták körbe, a környéket nem biztosították.

Azt az Indexnek a helyszínen a rendőrök és a tűzoltók is megerősítették, hogy a halottakon nem voltak látható égési sérülések. Azt azonban nagyon nehéz megérteni, hogy a hatóság embereinek miért nem tűntek fel a lövésnyomok az épületen, nem is beszélve az áldozatok lőtt sérüléseiről, amit a rokonok azonnal észrevettek.

A hatóságok eljárását és az első vizsgálatok megállapításait amúgy is nehéz összeegyeztetni a józan ésszel és Csorbáék tapasztalataival. Mivel ugyanis a környéket a rendőrök nem zárták le, a férfiak még az éjszaka terepszemlét tartottak.

Az Indexnek Csorba Richárd, az áldozat testvére elmondta, hogy az erdőben a dűlőúton megtalálták egy autó nyomait, ahonnan négy pár lábnyom vezetett Csorba Róberték házához.

„Körbevették a házat, aztán rájuk gyújtották, és lelőtték a menekülőket“ – mondják, hogy szerintük mi történhetett. Ők mutatták meg a reggel újra kiérkező rendőröknek a hóban a ház déli oldalánál a töltényhüvelyeket, és a bejárat melletti összetört borosüvegre is ők hívták fel a hatóság figyelmét.

Csorbáék és a kiterjedt rokoni, ismerősi kör tagjai mindvégig tudták, hogy kisfiúval és a papájával nem a tűz, hanem lövések végeztek. Ennek ellenére a rendőröktől egészen délutánig csak azt hallhatták, hogy semmi sem utal idegen kézre és erőszakra.

Pedig ahogy felkelt a nap, egyre nehezebb volt tagadni a mind nyilvánvalóbb tényeket. A hivatalos verzió ennek ellenére egészen délutánig tartotta magát. A család, majd a délelőtt elsőként a helyszínre érkező Mohácsi Viktória EP-képviselő hiába mondták, hogy gyilkosság történt, majd hogy a rendkívüli boncolás során lövedékeket találtak az áldozatok testében. A rendőrség – mások mellett az Index kérdésére is – csak értetlenkedett, hogy honnan lehet Mohácsinak ilyen információja.

Délután háromkor, amikor Papp Péter, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója a helyszínen rögtönzött sajtótájékoztatón végre elismerte, hogy gyilkosság történt, Csorba Csaba házában a gyászoló romák örültek a rendőrök észhez térésének, de dühöngtek is, hogy ezek után mire számíthatnak a nyomozástól.

Papp az Index kérdésére, hogy a nyilvánvaló jelek ellenére miért tartott több mint fél napig, hogy a rendőrség átminősítse az esetet, azt válaszolta, hogy természetesen már régóta tudták, hogy az áldozatok erőszakos halállal haltak meg. Részleteket – például a fegyverek jellegéről – ugyanakkor nem kívánt elárulni. Panaszkodott viszont, hogy a helyszínt az éjszaka során sokan összejárták, ami megnehezíti a nyomok értékelését.

A kiégett ház mellett a hajnali oltást és szemlét is vezető Velíkovszki Zoltán dabasi tűzoltóparancsnok délután arról nyilatkozott, hogy a tűzoltóság továbbra is úgy véli, hogy a tüzet a vezetékek túlmelegedése okozta. Az Index kérdésére, hogy mennyire tartja életszerűnek, hogy pont akkor gyulladt ki Csorba Róberték háza, amikor odakint fegyveresek vadásztak rájuk, és hogy nem kéne-e újraértékelni a tűzvizsgálat eredményeit, azt válaszolta, hogy ő nem rendőr, és a nyomozás nem az ő dolga.