Ugyanazok követhették el a romák elleni támadásokat
További Bulvár cikkek
Összefüggést mutatnak a romák elleni, halálos áldozatokat követelő támadások, a feltételezések szerint az elkövetők jártasak a vadászfegyverek használatában, közölte a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója a rendőri vezetők sajtótájékoztatóján.
Az eddigi adatok szerint bűncselekmény-sorozatról van szó, az elkövetői kör feltehetően azonos, mondta Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) vezetője. Eddig hét helyszínen támadtak romákra, a bűncselekményekben négyen meghaltak. (A cigányokat ért magyarországi támadásokról kronológia itt olvasható.) Petőfi Attila szerint nem lehet kizárni a rasszista indíttatást, de erre még nincsenek bizonyítékok. Az NNI vizsgálja annak lehetőségét is, hogy az elkövetők külföldiek voltak, ez ügyben kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsági és a külföldi társzervekkel is.
A legfrissebb, tatárszentgyörgyi ügyben lezárult annak a vizsgálata, hogy hibáztak-e a rendőrök, amikor arra hivatkozva levonultak a helyszínről, hogy zárlat miatt keletkezett tűzben, füstmérgezésben hunyt el a 27 éves férfi áldozat és a fia. A vizsgálat szerint szakmai hibát követtek el a rendőrök, amikor nem terjesztették ki a helyszíni szemlét már az első pillanatban a tatárszentgyörgyi ház környékére, így nem vették észre az épülettől néhány méterre levő töltényhüvelyeket. Ezért fegyelmi eljárás indul a „forró nyomos” parancsnok és a helyszíni szemlebizottság vezetője ellen, erről a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője számolt be.
Közigazgatási eljárás
Ármos Sándor közlése szerint ugyanakkor abban nem vétettek a rendőrök, hogy eleinte közigazgatási eljárást, és nem büntetőeljárást indítottak. Mint mondta, a tűzvizsgáló és a helyszínre érkező orvos kizárta az idegenkezűséget.
Kedden az Indexnek az orvosi ügyelet vezetője, Kátay Dénes azt nyilatkozta, hogy kollégája kiérkezésekor a mentők éppen megkísérelték újraéleszteni az egyik áldozatot. A körorvos megállapította, hogy a holttesten körkörös, bőrön áthatoló, mély sebzés látható.
Ezután kiállította a halottvizsgálati bizonyítványt. A hivatalos iraton három lehetőséget lehet választani a halál oka rovatban. Amennyiben ez ismert, beírják. Ha nem ismert, és nincs önkezűségre vagy bűncselekményre utaló nyom, a halottvizsgáló boncolást kérhet. Ha bűncselekményre vagy önkezűségre utaló nyom merül fel, rendkívüli hatósági vizsgálatot kezdeményezhet. Kátay szerint kollégája az utóbbi lehetőséget jelölte be a lapon, tehát sohasem állította, hogy az áldozatok halálát füstmérgezés okozta.
Szóbeli szakvélemény
A rendőri vezetők saját vizsgálatukra hivatkozva most újra visszatértek ahhoz a verzióhoz, hogy a helyszínen az ügyeletes háziorvos és a mentőorvos a halálokról nem tudott nyilatkozni, de az idegenkezűséget határozottan kizárták. és az orvos – szóban – füstmérgezést határozott meg halálokként. Amikor a rendőrök rákérdeztek a sérülésekre, az orovos azokat a beomló tető, és a tűz miatti robbanásoknak tudta be (a házban a tévé szétrobbant a tűztől).
Kitértek arra is, hogy a hozzátartozók szerint nem azonnal nyilvánították gyilkosságnak a történteket. A rendőrök szerint a tanúk az első meghallgatáskor nem számoltak be lövésről, petróleumszagról. Az első helyszíneléskor a bűnügyi technikus talált egy törött, megégett parafadugóval lezárt üveget, amin égett szövetdarabok is voltak. A tűzvizsgáló azonban azt állította, hogy ennek nincs köze a tűzhöz, hiszen a parafadugó kívülről égett meg, a szövetdarabok pedig a házból is származhatnak.
Mivel bűncselekményre gyanút adó ok nem merül fel, közigazgatási eljárást indítottak. A helyszíni szemlén azonban – a főkapitány elmondása szerint – azért vétettek a rendőrök, mert azt ugyanúgy kellett volna lefolytatni, mintha bűncselekmény helyszínén szemléztek volna. Hibáztak, mert azt sem vették figyelembe, hogy az áldozatok a háztól hat-nyolc méterre, vérbe fagyva feküdtek.
A rendőrségi vizsgálat szerint 8:10-kor érkezett bejelentés, hogy a rokonok töltényhüvelyeket találtak. Az ügyelet értesítette az örkényi rendőrőrsöt. 8:30-ra érkezetek ki újra a helyszínre a két és fél órával korábban már levonuló rendőrök, és négy sörétes töltényt találnak. 8:50-kor zárták le újra a helyszínt. Azaz tíz perc híján három óráig nem volt biztosítva a helyszín. Ennek ellenére a rendőrök szerint „a nyomok hiánytalanul rögzítésre kerültek, nyomcsapásokat is találtak”.
11 órakor kezdődött a halottak orvosszakértői vizsgálata. A kirendelt szakértő azonnal jelezte, hogy idegenkezűségre utaló nyomokat lát, ezért azonnal fel is függesztette a halottszemlét, bűnügyi szemlénél ugyanis két szakértő jelenléte az előírás. Az orvosszakértő jelentése után 20 perccel, 11:20-kor újraindul a helyszínelés, délben riasztották a Nemzeti Nyomozóirodát is. Az orvosszakértői vizsgálat délután háromra állapította meg minden kétséget kizáróan, hogy gyilkosság történt, az NNI munkatársai fél négykor vették át a helyszínelést, ismertette a nyomozati eseményeket Ármos Sándor Pest megyei rendőrfőkapitány.
Bűncselekmény-sorozat
Magával a bűncselekmény-sorozattal kapcsolatban Petőfi Attila, az NNI vezetője adott tájékoztatást. Az NNI összesen hét támadás ügyében nyomoz. Ezek közül a tarnabodi támadással kapcsolatban három fiatal férfi előzetes letartóztatásban van, Petőfi tájékoztatása szerint kezükön és ruházatukon a helyszínen talált sörétes lövedékekből származó lőpor- és egyéb nyomokat találtak.
Az NNI szerint a hét eset között összefüggés mutatható ki az elkövetés helye – faluszéli, magányosan álló házak voltak a célpontok –, az elkövetés ideje – minden esetben éjfél és hajnali egy között –, és a lőfegyverhasználat alapján. A különböző helyszíneket többféle fegyvert használtak, de mégis, bizonyos összefüggések kimutathatóak. Ezek mibenlétéről azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánt bővebb tájékoztatást adni.
Az eddigiek alapján valószínűsíthető, hogy azonos elkövetői kör intézett támadásokat a romák ellen, bár elképzelhető, hogy az egyes támadásoknál egy-két szereplő cserélődött. A nyomozók úgy vélik, hogy a támadásokat két-három fős, terepjáróval közlekedő, a célpontokat előzetesen felmérő, vadászfegyverek használatában „kifejezetten jártas” csapatok hajtották végre.
Nehéz lesz elfogni a sorozatgyilkosokat
Hihetetlen szerencse kell ahhoz, hogy a rendőrség el tudja fogja a valószínűleg a kis falvak cigánytelepeitől távol élő, Tatárszentgyörgyön is gyilkoló tetteseket, mondta egy neve elhallgatását kérő nagy tapasztalatú, elismert kriminalista csütörtökön az MTI-nek. Szerinte egy 3-4 fős fanatikus csoport számlájára írható az elmúlt években felderítetlen 5-7 romaellenes gyilkosság. A szakember szerint valószínűleg egy kisebb létszámú, rasszista nézeteket valló csoport követte el a cigányok elleni bűncselekményeket. Ezek olyan emberek lehetnek, akik maguk akarnak rendet tenni a maguk módján a roma–konfliktusban.
Véleménye szerint találomra választják ki a kis falvakban található, eldugott cigánysorok szélső házait, majd Molotov-koktéllal és lopott vadászpuskával felszerelkezve éjjel indulnak „igazságot osztani”. Az egyikük a tetőre dobja a Molotov-koktélt, a másik lesben áll, majd tüzel az égő házból menekülőkre. Nem csoda, hogy a rendőrség egyelőre képtelen eredményt felmutatni ebben a gyilkosságsorozatban. Szakmai szempontból a legrosszabb helyszínről, egy-egy kiégett háztól indulnak el. Minden apró nyomot, a tanúvallomások legapróbb részleteit is fel kell dolgozniuk, közben telik az idő, és a gyilkosok tudják, hogy aligha kerülnek képbe. Várnak egy-két hónapot, és jöhet a következő kis falu. A szakember szerint ha valaha kézre kerülnek ezek az emberek, akkor az valamilyen fatális véletlennek tudható majd be, például ha karambolba keverednék út közben, vagy meglátná őket néhány roma akció közben, és lincselésre kerülne sor.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.