Egy figyelmeztető lövéstől eldurvulhat a helyzet

Február 28-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Aranyosapátiban egy autós rászólt három férfira, hogy ne az út közepén sétáljanak. Ki is szállt az autóból, hogy figyelmeztesse az úton járkálókat, de azok kést szorítottak a torkához. Sikerült visszaugrania a kocsiba, majd szólt a rendőröknek. Amikor a rendőrök igazoltatták a három embert, két nő lépett oda hozzájuk, és a lökdösni kezdték a rendőröket. Egyiküknek a karjára varrt jelvényét is leszaggatták. A rendőrök végül mindegyiküket előállították.

Február elején egy húsz-harminc fős csoport támadt Hevesen a rendőrökre. A járőrt egy tömegverekedéshez hívták ki. A botokkal és kerti szerszámokkal felfegyvrekezett tömeg körbeállta a rendőrautót, és egy néhány nappal korábbi intézkedés miatt vonták kérdőre az autóban ülő járőröket. Életveszélyesen megfenyegették őket, öklükkel verték az autót, illetve lapáttal hadonásztak a jármű körül. A rendőrök segítséget kértek, és kiérkező kollégáik segítségével elfogták a támadásban résztvevőket. Rendőrkézre került az a férfi is, aki miatt a rendőröket megfenyegették. Ellene letöltendő börtönbüntetés miatt volt érvényben elfogatóparancs.

Évek óta készülnek statisztikák a rendőrök elleni támadásokról. Ezekben alapesetnek nevezik azt, ha valaki meglöki, megüti a rendőrt, vagy a hivatalos szóhasználat szerint „aktív ellenállást tanúsít”. Külön szerepel a statisztikában a csoportos támadás és a „felfegyverkezve” kategória is. Utóbbi nem lőfegyverre utal, hanem arra, ha valaki késsel, karóval, bottal vagy bármilyen támadásra alkalmas eszközzel támad a rendőrre.

Rendõrök elleni támadások
	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009 jan.-febr.
Alapeset	245	215	235	277	235	245	286	241	21
Felfegyverkezve	31	17	26	23	36	29	24	50	8
Gépkocsival	35	22	43	50	60	39	28	46	9
Fegyveresen	4	3	3	1	1	0	0	3	1
Csoportosan	15	17	21	19	18	16	10	20	4
Összesen	330	274	328	370	350	329	348	360	43
Forrás: ORFK

Gyakoriak az autóval elkövetett támadások, amikor valaki autójával elsodorja a rendőrt, és a rendőr testi épségének veszélyeztetésével próbál elhajtani. A fegyveres támadásoknál sem kell feltétlenül lövöldézésekre gondolni. Ide sorolja a statisztika, ha valaki pisztolyt vagy „fegyvernek látszó tárgyat” ránt, és azt ráfogja a rendőrre, akinek emiatt fedezékbe kell húzódnia. Ilyen eset az is, ha a rendőrnek egy sértettet kell megvédenie egy fegyverrel támadó személytől.

Az idei év első két hónapját a 2008 január-februári adatokkal összehasonlítva az figyelhető meg, hogy az erőszakosabb, tehát az autóval, felfegyverkezve és csoportosan elkövetett rendőrök elleni támadások száma tizenöt százalékkal emelkedett, az alapeseteké viszont csökkent, mondta el Fraknói Gyula alezredes, az ORFK közrendvédelmi főosztály, közterületi és őrszolgálati osztályának megbízott vezetője.

Ha megnézzük a 2001-től mostanáig készült statisztikákat, abból az látható, hogy évente átlagosan háromszáz támadást követnek el rendőrök ellen. Az éves statisztikákból azonban tendenciát nehéz kiolvasni. Az elmúlt hét évben a legtöbb rendőrök elleni támadás 2004-ben volt, akkor 377 esetet regisztrált a statisztika (tehát többet, mint a 2006-os és a 2007-es utcai megmozdulások idején).

Látható az is, hogy fegyverrel viszonylag ritkán támadnak rendőrre, évente 2-5 ilyen eset fordul elő. Ilyen támadás legutóbb tavaly februárban okozta rendőr halálát: egy családi perpatvarhoz hívták ki a rendőröket Esztergomban, és a helyszínen egy férfi minden előzetes figyelmeztetés nélkül lelőtte Borbély Zoltán rendőr zászlóst.

Támadásokban megsérült rendõrök
	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009jan.-febr.
Súlyos sérülés	6	5	7	12	14	8	5	8	1
Könnyû sérülés	161	68	198	228	212	213	217	167	20
Halálos	1	0	1	0	0	0	0	1	0
Forrás: ORFK

A rendőrök elleni támadásokért járó büntetésnek jelenleg nincs különösebb visszatartó ereje, az ítélkezési gyakorlat viszonylag enyhe büntetésekkel szankcionálja az ilyen jellegű cselekményeket, mondta kérdésünkre Fraknói Gyula. Ha egy rendőrt egy hétköznapi intézkedés közben megüt valaki, pénzbírságot vagy egy-két hónapos elzárást kap.

Más jellegűek azok az aprónak látszó ügyek, amikor valaki egy intézkedésnél csak szidalmazza a rendőrt, esetleg leköpi. Különösen rosszat tesz ez a rendőr tekintélyének, ha a járókelők azt látják, hogy szidalmazhatják, de ő ez ellen semmit sem tehet. A hivatalos személy megsértése már nem szerepel a büntető törvénykönyvben. Ha egy rendőr ilyet tapasztal, legfeljebb magánindítvánnyal élhet becsületsértés miatt. A gyakorlat ezért ma inkább az, hogy a rendőrök már fel sem veszik, ha intézkedés közben gyalázzák őket.

Az utóbbi időben több olyan eset történt, amikor csoportosan, sőt karókkal, botokkal felfegyverkezve támadtak rendőrökre. Ezek az esetek is általában hagyományos intézkedéssel kezdődnek, amelyet egy vagy két ember ellen foganatosítanak a rendőrök. A jellemző az, hogy az intézkedés közben a helyszínre érkeznek a rokonok, ismerősök, családtagok, akik fenyegetni kezdik a rendőröket. Ha a rendőrjárőr nagyobb csoporttal kerül szembe, a leghelyesebb, ha beszáll az autójába, és elhajt, majd nagyobb rendőri erővel tér vissza. A parancsnokok is általában ezt az utasítást adják a rendőröknek, mondta Fraknói Gyula.

A rendőrnek minden esetben úgy kell intézkednie, hogy az a saját és társa testi épségét ne veszélyeztesse. Ha egy rendőr kiér a helyszínre, fel kell mérnie a helyzetet, és úgy kell megkezdenie az intézkedést, hogy azt biztonsággal be is tudja fejezni. Ha úgy ítéli meg, hogy egy szituációt társával nem tudnak megoldani, erősítést kell hívnia. Ilyen helyzetben a rendőrnek minden körülményt figyelembe véve kell mérlegelnie a fegyverhasználat lehetőségét, illetve a figyelmeztető lövést, mondta Fraknói Gyula. Néhány hónappal ezelőtt az olaszliszkaihoz hasonló szituációt sikerült megakadályozni. Egy közlekedési balesethez hívták a rendőröket, ahol az egyik autóst már egy nagyobb csoport vett körül. A rendőrök a veszélyben lévő embert az autójukba ültették. és kimenekítették.

De mi van, ha a rendőr nem pisztolyt ránt? Milyen más eszközei vannak, hogy ártalmatlanná tegye azt, aki rá támad? A rendőrnél többféle kényszerítő eszköz van, használhat gázsprayt, gumibotot, bilincset. Körültekintően kell azonban alkalmazni a gázpsrayt is, az ugyanis egy alkohol vagy drog befolyása alatt álló embernél nagyobb irritációt okoz, mivel a fájdalomküszöb ilyenkor magasabb.

A rendőrségnél elvileg az elektromos sokkolófegyver is rendszeresíthető, legalábbis erre lehetőséget ad a rendőrségi törvény. Ezek beszerzésére azonban a rendőrség szűkös anyagi helyzetében jelenleg nincs lehetőség, így a rendőrség nem is gondolkodik ilyen eszközök tömeges beszerzésén, rendszerbe állításán. A sokkolófegyver használatával kapcsolatban az Egyesült Államokban és Európában is a pozitív tapasztalatok mellett negatív tapasztalatok is felmerültek. Előfordult, hogy meghalt az, akit például egy Taserrel ártalmatlanítottak, mondta Fraknói Gyula. A rendőrség megítélése szerint bár nálunk is vannak kirívó, rendőrök elleni támadások, a statisztikák alapján a helyzet sokkal jobb, mint több nyugat-európai országban vagy az Egyesült Államokban.

Jelenleg a hivatalos személy bántalmazásáért három év, a csoportos, felfegyverkezett támadásért öt év szabadságvesztés szabható ki. A büntető törvénykönyv tervezett módosítása a korábbinál keményebben szankcionálná a rendőrök elleni támadásokat. A módosítás a hivatalos személy fogalmán belül külön a rendőrök és a pénzügyőrök elleni támadásokért járó szankciókat súlyosbítaná: a bántalmazásért öt évet, a csoportosan, felfegyverkezve elkövetett akciókért 2-8 évet lehetne kiszabni. A rendőrökre támadó csoport szervezője vagy vezetője a jelenlegi 2-8 év helyett 5-10 évet kaphatna, aki csak résztvevője a csoportnak, az is a mostani két év helyett három évet kaphatna.