Az elmúlt években senki sem betegedett meg gabonatoxintól
Bár a Magyarországon kapható gabonaalapú termékek szennyezettsége nem tér el az európai átlagtól, és minőségük jobb, mint a világ sok más területén, ezek a termékek figyelmet érdemelnek - állapították meg azon a tanácskozáson, amelyen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hatóság (MgSzH) mellett részt vettek a gabonatermelés, a malomipari- és sütőipari feldolgozás, valamint a kutatóintézetek, egyetemek és a vizsgáló laboratóriumok képviselői is.
Az MR1 Kossuth rádió riportere még májusban vizsgáltatott ki tizenegy, egy szegedi hipermarketben találomra vásárolt teljes kiőrlésű pékárut, amelyből négy szennyezett volt. A Délmagyarország hétfőn azt közölte, hogy ötévesen menstruál és csomókat találtak a mellében annak az óvodás kislánynak, akinél kimutatható, hogy a betegségét fuzáriumgombával fertőzött gabonából készült élelmiszer okozta.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) az MgSzH-val közösen 2008-ban vizsgálta a kereskedelmi forgalomban levő feldolgozott gabonaipari termékek (lisztek, korpák, gabonapelyhek) fuzárium tartalmát. Összesen 302 liszt-, korpa- és gabonapehely-mintában 16 féle fuzárium toxin jelenlétét keresték. A fuzárium toxinok közül egyedül a dezoxinivalenolnál (DON) találtak határértéket meghaladó szennyeződést, a minták 3 százalékában. Hormonhatású mikotoxint a vizsgálatok nem mutattak ki.
Az elvégzett vizsgálatok eredményeit a MÉBiH olyan szempontból is elemezte és értékelte, hogy a lakosság kenyérfogyasztásból eredő mikotoxin bevitele milyen mértékű. A hatás ugyanis az elfogyasztott méreganyag mennyiségével arányos. A vizsgálatok eredménye szerint az átlagos mikotoxin terhelés jóval az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető bevitel alatt van.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal közlemény rámutatott: világszerte problémát jelent a termelőknek a fuzárium fertőzés, amely nagymértékben függ az éghajlati, időjárási viszonyoktól, és mértéke évről évre, sőt területről területre változhat. A fertőzés és mikotoxin termelés helyes mezőgazdasági gyakorlattal, megfelelő vetési, betakarítás előtti és betakarítás utáni stratégia alkalmazásával, az élelmiszerlánc szereplőinek összefogásával csökkenthető - hangsúlyozta a közlemény.