Másodfokon folytatódik az olaszliszkai lincselők pere

Nagy rendőri biztosítás mellett, alapos biztonsági ellenőrzés után megkezdődött a Debreceni Ítélőtáblán a három évvel ezelőtti olaszliszkai emberölés vádlottjainak másodfokú büntetőpere. A táblabíróság aulájában körülbelül százfős hallgatóság gyűlt össze a tárgyalás kezdetére, a nagy érdeklődésre jellemző, hogy több mint húsz tévé, rádió, újság regisztrált a várhatóan egész héten tartó perre. A táblabíróság a héten nem is tárgyal más ügyet.

A teremben és a bírósági épület előtt golyóálló mellényes, símaszkos kommandósok vigyázzák a rendet. Pár perccel tíz óra után vezették be vezetőpórázon a megbilincselt vádlottakat. A tárgyalást vezető bíró felhívta a halgatóság figyelmét a rend megtartására. A táblabíróság ezután az iratok ismertetésével megkezdte a tárgyalást H. Dezső és társai büntetőügyében. A bírói tanács egyik tagja felolvasta az elsőfokú ítéletet és az indoklást is.

A tárgyaláson az ügyész közölte, hogy fenntartja eddigi indítványait, azt azonban hozzátette, hogy az elsőfokú tárgyalás végén, az ítélethirdetés után a nyolcadrendű vádlott azt mondta, részleges beismerő vallomást tenne, ha erre most sor kerülne, akkor az enyhítő körülmény lenne.

A másodrendű vádlott védője két fontos bizonyítási indítványt is tett. Egyrészt kérte, hogy a bíróság vizsgálja meg, Szögi Lajos mennyi idő alatt jutott autójával Olaszliszkára, másrészt kérte, hogy a bíróság rendeljen ki egy új igazságügyi szakértőt, mert az előzőleg elfogadott szakértő egyben rendőrségi szakértő is, aki szerint negyven percig tartott a bántalmazás. A védő szerint ez képtelenség, hiszen ez esetben percenként egy sérülése keletkezett volna a sértettnek, mégis az első fokú bíróság részben az ő véleményére alapozva hozta meg ítéletét. A két indítvány lényege, hogy tisztázódjon, mennyi ideig tarthatott a verés, mennyire lehettek feldúlva a vádlottak.

A tárgyalási szünet előtt a vádlottak mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy hajlandóak válaszolni a kérdésekre. Az egyelőre bizonytalan, hogy a nyolcadrendű vádlott valóban tesz-e beismerő vallomást.

Délután igazságügyi elmeorvosi szakértő meghallgatásával folytatódik a tárgyalás. Kedden újabb helyszíni tárgyalást tartanak Olaszliszkán.

Olaszliszka, 2006

Szögi Lajost gyermekei szeme láttára verték agyon 2006. október 15-én Olaszliszkán. Az elkövetők romák voltak, ezért a gyilkosságnak politikai jelentősége lett. A tiszavasvári tanár autójával elsodort egy út mellett haladó kislányt, aki az árokba esett, de mint később kiderült, nem sérült meg komolyabban. A baleset miatt összesereglő hozzátartozók azonban kirángatták a középkorú férfit az autójából, és gyakorlatilag meglincselték: a nyílt utcán percekig rúgták, ütötték a földre került férfit. Szögi Lajos fejét legalább negyven rugás és ütés érte, a helyszínen életét vesztette. Volt, aki nekifutásból rugdosta a már földön fekvő férfit, az elsodort kislány édesapja pedig baltával akarta levágni a fejét.

Nyolc vádlott

A nehézkes és hosszadalmas nyomozás végén nyolc embert vádoltak meg és állítottak bíróság elé 2008 januárjában különös kegyetlenséggel, részben társtettesként, részben felbujtóként elkövetett emberölés miatt.

Az első fokon eljáró Borsod Megyei Bíróság másfél év, és több helyszíni tárgyalás után hozott ítéletet 2009. május 29-én.

Előtte a vádlottak valamennyien szóltak az utolsó szó jogán. Az elsőrendű vádlott, az elsodort kislány bátyja bűnösnek vallotta magát. Mint mondta, ő maga sem tudja, hányszor ütötte meg a tanárt, viszont amikor elhagyta a helyszínt, Szögi Lajos még élt. A másodrendű vádlott, a gyerek édesapja váratlanul sírva fakadt a tárgyaláson és beismerte bűnösségét. Bocsánatot kért azért, hogy az elmúlt két és fél évben mindenkit félrevezetve ártatlannak vallotta magát.

A bíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a másodrendű vádlottat, a kislány apját, azzal a feltétellel, hogy a fiatal férfi legkorábban csak harminc év múlva szabadulhat, mert különösen veszélyes a társadalomra.

Öt vádlott első fokon 15 év fegyházbüntetést kapott (az első-, a harmad-, az ötöd-, a hatod-, és a hetedrendű vádlott), köztük a kislány anyja - felbújtóként - és egyik bátyja. A két fiatalkorú (negyed-, illetve nyolcadrendű) vádlottra - így a kislány másik bátyjára - 10 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő börtönbüntetést szabtak ki. Mellékbüntetésként a bíróság valamennyiüket 10 évre eltiltotta a közügyektől.

Öt életfogytig

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak rögtön fellebbeztek, míg az ügyészség három nap gondolkodási idő letelte után jelentette be, hogy szigorú súlyosbítást indítványoznak.

A másod-, a negyed- és a nyolcadrendű vádlottra a lehető legúlyosabb büntetést szabta ki ítéletében a Borsod megyei bíróság, így az ő esetükben az ügyészségnek nem tudott súlyosabb ítéletet kérni.

Mivel az elsőrendű vádlott még nem volt húszéves a bűncselekmény elkövetésekor, nem kaphatott és nem is kaphat életfogytiglani ítéletet. Viszont a társtettesként elkövetett emberölés mellett szerepel nála rongálás is, hiszen összetörte Szögi Lajos autóját, ezért az ő esetében a törvény által maximálisan kiszabható 17 év és 11 hónap fegyházbüntetésért fellebbezett az ügyészség.

És mivel a bíróság rajta kívül még négy vádlott büntetését fogta vissza, azaz nem a törvényileg lehetséges maximumot szabta ki, ezért a harmad-, az ötöd-, a hatod- és a hetedrendűre is életfogytiglani fegyházbüntetést kért az ügyészség. A fellebbezések miatt az ügy Miskolcról egyenesen Debrecenbe, az ítélőtáblára került, ahol 2009. október 26-án, hétfőn meg is kezdték annak tárgyalását.

Olaszliszka emléke

A brutális gyilkosság felkorbácsolta a hazai közéletet, és Olaszliszka emléke máig izzásban tartja a cigány–magyar ellentétet. Szögi Lajos halála túlmutat a család tragédiáján, a tiszavasvári tanár neve fogalommá vált, a meggyilkolása óta eltelt évek alatt számtalan megemlékezést, koncertet tartottak emlékére, sokszor leplezetlen cigányellenes, rasszista éllel.

Az azóta egyre inkább feloldhatatlanabbnak tűnő roma-magyar konfliktus az utóbbi hónapok roma gyilkosságaiban látszott kicsúcsosodni, míg politikai síkon a szélsőjobboldalon fellépő Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda megerősödését hozta.