Öt perc alatt erőszakolták meg E. Zsanettet?

Közel három órán át sorolta érveit Tuza Péter, E. Zsanett ügyvédje a Fővárosi Bíróságon folyó pótmagánvádas perben. Az ügyvéd szerint az öt rendőr 2007. május 4-én hajnalban megállította E. Zsanett autóját a Múzeum körúton, igazoltatták, majd különböző szabálytalanságokra (iratok, biztonsági öv, alkoholfogyasztás) hivatkozva kilátásba helyezték, hogy beviszik a kapitányságra vért venni. Felajánlották, hogy ha fizet, megoldhatják a dolgot, de E. Zsanettnél csak 2200 forint volt.

Tuza szerint a lányt autójukba ültették, és egy félreeső helyen megálltak, amit a lány nem tudott felidézni. Itt már azt mondták lánynak, természetben fog fizetni. Egy rendőr az autóban maradt, két másik az utca vége felé indult őrködni, ketten pedig megerőszakolták a lányt. E. Zsanett csak azt a rendőrt tudta azonosítani, aki vele szemben állt, azt bizonyossággal nem tudta megmondani, ki állt a háta mögé.

Az ügyvéd szerint az eseményeknek az utca végén figyelő rendőrök közül az egyik vetett véget, aki odakiáltott, hogy nincs erre idő, hagyják abba. Ekkor visszaültették az autóba a lányt, visszavitték autójához a Múzeum körútra, majd hazakísérték, ahol még 20 ezer forintot követeltek tőle. Egyikük megfenyegette, hogy ha elmeséli, mi történt, akkor "a világ legrosszabb dolgára" számíthat.

Ez az E. Zsanett által előadott verzió. Tuza Péter szerint ez alapján a rendőrök vesztegetéssel, személyi szabadság megsértésével, zsarolással és nemi erőszakkal vádolhatók tettesként vagy bűnsegédként.

A Zsanett-ügy üzenete

Mivel a DNS-nyomok, a köztéri kamerák és a mobiltelfonok cellainformációi szerint a fenti események nem bizonyíthatók, Tuza főként az ellentmondásos vallomásokra, árulkodó elszólásokra, megkérdőjelezhető szakértői véleményekre, illetve a feltehetően manipulált bizonyítékokra hivatkozva állította azt, hogy a bűncselekmény megtörténhetett. Tuza szerint az eljárás szabálytalanságai arra irányultak, hogy a rendőrség a mundér becsületét minden eszközzel megvédje.

Tuza szerint a Zsanett-ügy fő üzenete az, hogy senki se merjen rendőröket megvádolni, mert ő járhatja meg, ahogy ezt az E. Zsanett körüli lassan hároméves huzavona is bizonyítja. A Budapesti Nyomozó Ügyészség részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában 2007 decemberében megszüntette a nyomozást az öt rendőr ellen, és csak kötelességszegés miatt emeltek vádat ellenük. (E perben a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa nem jogerősen bűnösnek mondta ki 2009. január 14-én az első-, másod- és harmadrendű vádlottat hivatali visszaélés vádjában.) Mivel az állítólagos nemi erőszak ügyében végül nem kellett felelniük a vádlottaknak, a maga igazáért harcoló E. Zsanettnek nem lehetett más választása, mint hogy benyújtsa a pótmagánvádat. A  per 2008. november 17-én kezdődött meg.

Tuza szerint beszédes, hogy a megvádolt rendőrök 14 napig nem jelentkeztek. "Ha nem csináltak semmit, miért tartott ennyi ideig, hogy kiálljanak, és azt mondják, ők igazoltatták a Múzeum körúton a lányt" - tette fel a kérdést az ügyvéd. Tuza szerint számos jel bizonyítja hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség még nem is indított nyomozást, de a rendőrségen már foglalkoztak az üggyel, sőt komolynak ítélték E. Zsanett feljelentését.

Furcsa bizonyítékok

A rendőrségi rádióbeszélgetésekről készült hangfelvételekről a rendőrség először azt állította, ilyen felvétel nincs, majd azt, hogy az adott időben elhangzó beszélgetésekben nincs semmi utalás E. Zsanett igazoltatására, és a felvétel amúgy is rosszul hallható, mondta Tuza Péter. E. Zsanett ügyvédje nem hallgathatta meg ezeket a felvételeket, és ezek a Budapesti Nyomozó Ügyészségen sincsenek meg.

Amikor az öt rendőr végül vallomást tett, Tuza szerint rendkívül ellentmondásosan idézték fel azt, miért nem jelentették az esetet, ki hogyan és mikor szállt be az autóba, illetve hogyan vitték, illetve kísérték el hazáig a lányt.

Tuza Péter részletesen foglalkozott a Kálvin téri irodaház köztéri kamerájának felvételével. Mint felidézte: a felvétel egy ideig folyamatos, több, az ügy szempontjából lényeges történésnél azonban 10-13 másodperces ugrások vannak rajta. A hatóságok korábban arra hivatkoztak, hogy a kamera csak mozgásra kapcsol be. Tuza szerint ugyanakkor érdekes módon a kamera más esetben - amikor nincs különösebb mozgás - folyamatos képet mutat. Egy Tuza által felkért szakértő nem zárta ki, hogy a felvételeket manipulálhatták.

Ellentmondó szakértői vélemények

A rendőrök ellentmondásba keveredtek arról is, miért intézkedtek Zsanettel szemben: azért, mert nem volt bekapcsolva a biztonsági öve, azért, mert nem voltak nála iratok, vagy azért, mert nem voltak rendben az iratai. Tuza szerint az egyik rendőr vallomásában szerepel, hogy ő szállt be Zsanett autójába, ahonnan Zsanett kiszállt. Az ügyvéd szerint ez áttételesen bizonyítja, hogy Zsanett a rendőrök autójába ült, ami a személyi szabadság megsértését alapozhatja meg.

Tuza Péter szerint a DNS-vizsgálatot végző szakértő munkája nem volt megfelelő, más vizsgálat elvégzését viszont nem tették lehetővé. Az elvégzett vizsgálatok egyébként sem Zsanett ruházatán nem mutattak ki a rendőröktől származó DNS-t, sem a rendőrök ruháján, sem autójukban Zsanettól származó nyomokat.

Tuza Péter szerint azt, hogy E. Zsanettet megerőszakolták, vallomások, orvosszakértői és pszichológusi vélemények támasztják alá.  Az eset után készült látlelet E. Zsanett mindkét combján 20-20 világoskékes-sárgás ujjnyomatot mutatott ki. A korábbi tárgyalásokon szakértők elmondták, hogy a sárgás lenyomatok korábban keletkezett sérülésekre utalhatnak. A látleletet felvevő orvos ugyanakkor a tárgyaláson korábban azt mondta: ő nem írt sárgás lenyomatokról, azok jól láthatóan frissek, kékes-barnásak voltak, azaz legfeljebb 1-1,5 naposak lehettek. Arra nem tudott magyarázatot adni, hogyan kerültek az ambuláns lapra sárgás foltokra utaló bejegyzések.

A Zsanettet először (az igazoltatás után néhány órával) meghallgató rendőrnő - aki már korában is találkozott megerőszakolt nőkkel - egy korábbi tárgyaláson azt mondta: Zsanett "élményszerűen" monda el a vele történteket, keveset beszélt, maga elé nézett, láthatóan szégyellte magát.

Később két pszichológus szakértő is azt erősítette meg, hogy E. Zsanettet szexuális erőszak érhette és a története nem kitaláció. Miután az ügyészség nem vette figyelembe Bagdy Emőke szakvéleményét, és nem emelt vádat a rendőrök ellen, Bagdy visszaadta szakértői igazolványát. Ehelyett az ügyészség által kirendelt szakértő véleményét vették alapul, amely szerint E. Zsanett igyekszik a figyelmet magára irányítani, sértődékeny, agresszív, támadó jellemvonásai vannak, és nem mindig mond igazat, az esetről adott beszámolója pedig nehézkes, hiányos, összefüggéstelen "nem értékelhető abszolút élményszerűnek".

5 percről nincs adat

A vádlottak ügyvédei egybehangzóan elutasították a Tuza Péter által elmondottakat, és bűncselekmény hiányában védenceik felmentését kérték. Mint mondták: a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy az E. Zsanett által elmondottak nem felelnek meg a valóságnak, és a rendőrök a bűncselekményeket nem követték el. Az ügyvédek álláspontja szerint annyi történhetett, hogy E. Zsanettet igazoltatták, majd a rendőrök hazakísérték. Mindegyik ügyvéd hivatkozott a kamerák, a híváslisták és a  telefonok cellainformációi alapján rekonstruálható történésekre, amelyek szerint lehetetlen, hogy 5-6 perc alatt egy eldugott helyre vigyék E. Zsanettet, megerőszakolják majd vissza is vigyék a Múzeum körútra (lásd keretes írásunkat).

A harmadrendű vádlott ügyvédje, Magyar György - mintegy a többi védő nevében is szólva - azt mondta: ez az ügy a póthajjal kezdődött, a pótmagánváddal folytatódott, és pótcselekvéssé vált. Magyar szerint E. Zsanett és védője a pótmagánvádas eljárás elhúzásával a korábban hamis vád miatt indult, és emiatt felfüggesztett eljárást szeretné késleltetni.

Magyar szerint a helyszínen tartott tárgyalás is egyértelműen bizonyította, hogy 5-6 perc alatt nem lehetett végrehajtani az E. Zsanett által elmondottakat. Az ügyvéd ismét utalt arra, hogy E. Zsanett iskolatársainak vallomása szerint a lány korábban is beszélt arról, hogy meg akarták erőszakolni.

Magyar György szerint nem szabad elfelejteni az ügy pszichológiai hátterét sem. Az ügyvéd azt mondta: E. Zsanett még egyoldalúan szerelmes volt korábbi barátjába, a segélykérő sms-eket nem véletlenül küldte neki, és "ennek meg is lett az eredménye, mert a következő estét már a fiatalembernél tölthette". Magyar azt is mondta, hogy ezzel a lány azt üzente barátjának, hogy "neked nem kellettem, bezzeg az öt rendőrnek igen". Magyar szerint a pótmagánvádas eljárás igazi üzenete a társadalomnak - Tuza állításával szemben - az, hogy vajon a jövőben egy nemi erőszak igazi sértettje merhet-e a hatóságokhoz fordulni.

A Fővárosi Bíróságon március 8-án hirdetnek ítéletet az ügyben.