Gerzson
5 °C
10 °C

Öngyilkos lett Daróczi Dávid volt kormányszóvivő

2010.04.03. 02:41 Módosítva: 2010-04-03 21:25:24
Andrássy úti otthonában rokonai találtak rá Daróczi Dávid holttestére. A Gyurcsány-kormány egykori szóvivője 38 éves volt.

Elhunyt Daróczi Dávid volt kormányszóvivő szombatra virradó éjjel – erősítette meg Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese a helyszínen az MTI tudósítójának.

Sas Oszkár éjjel fél kettőkor azt mondta, hogy megkezdődött a helyszíni szemle abban az Andrássy úti lakásban, ahol megtalálták a holttestet. A Blikk értesülései szerint az Andrássy út 72. szám alatti, harmadik emeleti lakás Batiz András önkormányzati bérlakása volt. A lap információi szerint Daróczi öngyilkos lett, felakasztotta magát, valószínűleg rokonai fedezték föl a holttestet. Más források szerint egy ismerőse talált rá.

A Blikk úgy tudja, hogy a mentősök - akik az MTI helyszíni jelentése szerint 23 óra 30 perckor, fél órával a bejelentés után távoztak a lakásból - megpróbálták újraéleszteni, sikertelenül.

Daróczi Dávid még kormányszóvivőként
Daróczi Dávid még kormányszóvivőként

Daróczi Dávid 1972. április 29-én született Daróczi József néven, de később ezt megváltoztatta, hogy ne keverjék össze édesapjával, Choli Daróczi Józseffel. 1990-1995 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi karának tanulója volt, majd 2004 óta a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán tanult. 1994-1995 között a Népszava című lap újságírója volt majd átment a Színes Vasárnap című újsághoz, ahol 1997-ig dolgozott. 1997-1999 között a Világgazdaság újságírója, később a tőzsde rovat vezetője volt. 2001-2004 között a Rádió C felügyelő bizottságának elnöki tisztjét töltötte be. 2002-2004 között a Magyar Televíziónál dolgozott, ahol a Híradó szerkesztő-riportere volt, majd az Üzleti Híradó felelős szerkesztője lett. 2004-2005 között a Magyar Hírlap szerkesztője majd a gazdasági rovat vezetője volt. 2005-2007 között a Miniszterelnöki Hivatalban volt a miniszterelnök szövegírója, majd a Kormányszóvívői Iroda vezetője lett. 2007 júniusában nevezték ki kormányszóvivőnek.

Daróczi Dávid a politikából való távozásakor úgy fogalmazott: szakértő volt és szakértő is maradt, aki már a megbízatás kezdetén úgy gondolta, hogy addig marad a poszton, ameddig Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. Miután távozott a kormányszóvivői posztról, Batiz Andrással és Tóth Miklóssal közösen alapított W. Wolf and Partners nevű kommunikációs tanácsadó cégénél dolgozott.

A temetkezési vállalat munkatársai elszállítják Daróczi Dávid holttestét az Andrássy úti házból, ahol öngyilkos lett.
A temetkezési vállalat munkatársai elszállítják Daróczi Dávid holttestét az Andrássy úti házból, ahol öngyilkos lett.

Kormányszóvivői posztjáról történt távozása óta Liptai Claudiával folytatott viszonyával, illetve a W. Wolf and Partners és a Provident gyorshitelező cégnek nyújtott szolgáltatásai miatt szerepelt a legtöbbet a nyilvánosságban.

A Népszabadság a volt kormányszóvivő baráti körére hivatkozva azt írta, hogy Daróczi Dávidnak orvosilag diagnosztizált lelki betegsége volt, és amiatt kezelés alatt is állt. A TV2 szóvivőjének tájékoztatása szerint Liptai Claudia és Daróczi nem szakítottak, nem ez állhat az öngyilkosság hátterében. A Blikk március 30-án arról írt, hogy Daróczi egy közösségi oldalon házassági szándékáról vallott ismerőseinek.

Daróczi aktívan jelen volt a Facebook közösségi oldalon, de pár nappal ezelőtt törölte felhasználói profilját. Álnéven azonban újra bejelentkezett, és családjával és közeli barátaival felvette a kapcsolatot.

Daróczi magáról

Daróczi Dávid a rendszerváltás óta a legfontosabb kormányzati pozíciót betöltő cigány értelmiségi volt. Az alábbi részletek a szóvivői kinevezésekor készült interjúból származnak.

Amikor születtem, Csepelen volt egy cigánydomb nevű hely, ahol az apám és a testvérei együtt laktak. Egy putrisor, szó szerint. A gyerekek egy szál pólóban, meztelenül rohangáltak, és folyt a takony az orrukból. Anyai ágon a családom jelentékeny része most is így él. Az apám generációja volt az, amely elsőként kapott lehetőséget, hogy segéd- vagy szakmunkásként tényleg kilépjen abból a világból. Elkezdtek dolgozni a csepeli vasműben, aztán az apám beiratkozott az esti gimnáziumba, főiskolára járt, végül tanító lett egy általános iskolában. Úgy történt, mint a filmekben. Nagyon keményen megharcolt érte, és húzott magával másokat, engem is. Ennek nyilván voltak stációi. Amikor gimnáziumba jártam, még szükséglakásban laktunk, egy gyár udvarán, ahol hajnalban kezdődött a munka, a dörömbölés. Arra is emlékszem, amikor általános iskolában az újpalotai lakótelepen élő srácok hozták a megszokott szendvicset tízóraira, én meg, hát, olyat nem nagyon vittem magammal.

Milyen más impulzusok érték, hogy az apja útját kövesse?

Nyilván nem az anyagiak voltak a legfontosabbak, de azért amikor gimnáziumba jártunk, és a srácoknak Adidas cipője volt, akkor azt éreztem, hogy a francba! Nem tudom megmondani, miért ezt az utat választottam, pontosabban tippem több is van. Az apám miatt, meg az osztályfőnököm, Papp László miatt, aki nemcsak tanárként, hanem igazi barátként foglalkozott velem. A gimiben a barátaimmal beszélgettünk arról, hogy milyen cigánynak lenni, de voltak, akik nem kezeltek másnak semmilyen értelemben. Tizenévesen megélhető volt, elhihető, hogy nem feltétlenül csak a cigányságom számít. Ezzel korábban nagyon sokat küszködtem. Persze hatott rám az egymást erősítő példák sokasága is a családon és a cigány értelmiségen belül, hiszen az apám révén bekerültem ebbe a körbe, és kisgyerekként sokat találkoztam Péli Tamással, Lakatos Menyhérttel, Szentandrássy Istvánnal, szóval olyanokkal, akiket nemcsak a cigányok ismertek el, hanem az értelmiség is általában.

A tanulás és az érvényesülés útja gyakran az asszimilációé is. Az ön cigány identitását ez hogyan befolyásolta?

Most voltunk az anyukámmal pár hete Csatkán (búcsújáró hely a Dunántúlon), mert beteg, és fogadalmat tett arra az esetre, ha meggyógyul. Nagyon sok cigány volt a pünkösdi misén. Persze úgy öltözöm, úgy beszélek, mint bármelyik értelmiségi, de a cigányok azonnal szokták látni, hogy valami van bennem. Szóval a külsőségek szintjén nyilván nagyon sok mindenben különbözöm már. De cigánynak tartom magam. Cigány vagyok és magyar is. Magyarország a hazám, ahol kisebbségiként élek, cigányként. Ami a kultúrát illeti, ha a szokások egy részét nem tartom, az szerintem inkább ugyanazért van, mint amiért manapság a fiatalok egy jelentős része már nem követi a hagyományokat.

Magyar Narancs, 2007. június 28.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!