Első lépésként 309 tonna bórsavport küld Japánnak a dél-korea Korea Hydro & Nuclear Power cég, majd további 52,6 tonnát adnak át az atomkatasztrófa árnyékával küzdő országnak, jelentette a Kyodo.
A bórsavval a pihentetőben lévő üzemanyagkazettákat szórják be, hogy ne induljon be láncreakció. A fűtőanyagban ugyanis spontán bomlásokból származó neutronok szabadulnak fel, minden az üzemanyagban elnyelt neutron egy maghasadást indít és a bomló uránatomból átlagosan kettőnél több neutront szabadít fel, amik átlagosan egynél több maghasadást okoznának és így tovább. Ha egy maghasadás átlagosan egynél több maghasadást okoz, kritikussági baleset történik, azaz ellenőrizetlen láncreakció alakul ki, ami atomrobbanáshoz vezethet. Ezt akarják megakadályozni úgy, hogy bórt juttatnak az üzemanyagkazetták közé, így bórsav neutronelnyelő hatása következtében nem jut át annyi neutron a kazetták közti téren, hogy a kritikusság fennmaradjon.
A japán tőzsde 1,7 százalékkal zárt lejjebb, és menekülnek a befektetők a jenből is a földrengés hatására. A hongkongi Hang Seng 1,5 százalékos csökkenést mutat, a kínai tőzsde 0,7 százalékot értékelődött le.
Naoto Kan japán miniszterelnök sajtótájékoztatóján részvétéről biztosította a földrengés és a cunami áldozatait, majd megnyugtatásként közölte, hogy az ország atomerőműveinek többsége automatikusan lezárt, és sehol sem mértek radioaktív szivárgást.
A Guardian értesülései szerint több helyen összedőlt a Japán északi részét kiszolgáló fő autópálya, a Tohuku. A tokiói Narita repteret lezárták, az utasokat kimenekítették. A fővárosban négymillióan maradtak áram nélkül.
Legalább két halott van, egyikőjük a Honda gyárban vesztette életét, amikor rádőlt egy fal. (Reuters)
Tokióban teljesen leállították a metrót, a szakértők az alagutak állapotát vizsgálják. A Sinkanzen expresszvonat egy vonalon részlegesen már újraindult.
Kan Naoto miniszterelnök drámai hangvételű, alig félperces bejelentésében felhívta az ország polgárait, hogy segítsék egymást, családjukat, szomszédaikat, és minél gyorsabban cselekedjenek. Hangsúlyozta, hogy a kormány mindent megtesz a károk minimalizálása érdekében.
A kormány rendkívüli katasztrófavédelmi központot állított fel, melynek élén a miniszterelnök áll. A központ szóvivője szerint a Sinkanzen expresszvonatok nem siklottak ki, de a sok ezer embert, akik bent rekedtek, ki kell majd menteni, mert a közlekedést sok helyen nem lehet újraindítani. A szóvivő szerint az előrejelzések alapján egy harmadik és negyedik szökőárhullám is várható.
Hawaiira, Ausztráliára, Új-Zélandra, Chilére, Perura és Mexikóra is kiterjesztették a cunamiriadót.
A földrengés Japán keleti partjainál keletkezett, a szökőár viszont a nyugati partokat is elárasztotta. Ez azért van, mert a cunami nem hullámként, hanem áradásként működik, úgy kell elképzelni, mint amikor a lavorban egységesen megemelkedik a vízszint - azaz, körülöleli a szigeteket.
A földrengést követően leállították a veszélyes üzemeket - atomerőműveket, olajfinomítókat - Japánban. Megszakadt a telefonösszeköttetés is. A hadsereg nyolc repülővel kezdte meg a károk felmérését. (NHK)
Mijagi prefektúrában és Szendai városában hatalmas a pusztítás, jelentette a japán NHK televízió. A helyi katasztrófavédelem szerint még órákig 6-8 méteres árhullámokra számítanak.
A földrengést követő szökőár Oroszország keleti partvidékét, a Kamcsatka-félszigetet is fenyegeti. Kamcsatkán a földrengést követően három vulkán is kitört.
A földrengés hírére esésnek indult a tokiói tőzsdeindex, a Nikkei ötheti mélypontra esett. Gyengül a jen is, a földrengés előtti 82,8-as jegyzésről 83,29-re gyengült.
Az NHK televízió felvételein látható volt, ahogy a szökőár elönti Mijagi prefektúrát. Az áradat a folyóvölgyeken haladt fölfelé.
A partoktól 125 kilométerre, tíz kilométeres mélységben keletkezett földrengés után cunamiriadót rendeltek el. A szökőár 800 km/h sebességgel halad, Japán után leghamarabb Tajvant érheti el, magyar idő szerint fél 11-kor, utána a Fülöp-Szigetek, Indonézia, az Egyesült Államok csendes-óceáni szigetei, majd az amerikai kontinens nyugati partvidéke következhet.
Magyar idő szerint a kora reggeli órákban nagyon erős, a tízfokozatú Richter-skála szerinti 8,8-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét. Az első jelentések még 7,9-es erősségű rengésről szóltak, ezt az amerikai földtani intézet később pontosította. Azóta egy 7,4 utórengés is megrázta az országot. Maga a földrengés nem követelt halálos áldozatokat.