Demét okolja a csepeli áldozat özvegye
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Bulvár cikkek
Nem a leleplezés megakadályozása, a sikkasztás bizonyítékait rejtő dosszié megszerzése volt a csepeli kettős gyilkosság vádlottjainak célja, hanem bosszú állt a háttérben - ez a véleménye a meggyilkolt Takács József özvegyének, aki kedden tanúvallomást tett a Fővárosi Bíróságon.
Takács Józsefet, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola intézményvezetőjét és munkatársát, Papp Lászlót 2009. január 7-én lőtték le az iskolában. A gyilkos lövések leadásával - előre kitervelt, aljas indokból elkövetett emberöléssel - az egykori biztonsági őrt, K. Tamást vádolják. A másodrendű vádlott, Deme Gábor, az iskola egykori igazgatója az ügyészség szerint bűnsegéd volt. A vádirat szerint Deme volt élettársával, a szintén az iskolában dolgozó K. Ildikóval pénzügyi visszaéléseket követett el az iskolában, erre Takács rájött, és feljelentésre készült. A vád szerint azért ölték meg, hogy ne tudjon feljelentést tenni, és ne kerüljenek napvilágra a visszaélések.
"Színtiszta bosszú volt"
Az ügy egyik legnagyobb kérdése ugyanakkor, hogy mi oka volt lőni K. Tamásnak, hiszen neki a pénzügyi visszaélésekhez, az elszámolási vitához semmi köze nem volt. A hiányzó motiváció kérdése a keddi tárgyalási napon újra meg újra felmerült, de egyik kihallgatott tanú sem tudott választ adni rá. "Fogalmam sincs" - válaszolta Takács Józsefné is a bírónak, amikor erről kérdezte. Ugyanakkor megismételte, amiről több tanú is beszámolt már, hogy K. Tamás nagyon szerette Demét, felnézett rá. A meggyilkolt Takács szerinte azt mondogatta otthon, hogy K. Tamás "mint egy pulikutya" ment Deme után.
Az özvegy szerint a kulcsfigura Deme. "Ez egy színtiszta bosszú volt. (...) Demének megmondták, hogy Csepelen többet semmilyen pozíciót nem fog kapni" – mondta az asszony, aki szerint a miniszteri ambíciókat dédelgető Deme számára ez elég ok lehetett arra, hogy a férje halálát kívánja.
Az asszony szerint hazugság, amit tanúvallomásában Deme állított, hogy valójában maga Takács állt a pénzügyi visszaélések mögött, és az ő utasítására kellett "lepapíroznia" neki a fekete kifizetéséket. Azt mondta: a férje neve etalon volt Csepelen, és soha nem voltak ilyen ügyletei.
Az asszony sokat tudott férje munkájáról, részben azért, mert Takács nagyotthalló volt, így jól hallotta a telefonbeszélgetéseit is. Szerinte a férje már 2008 nyarán panaszkodott neki arról, hogy Deme nem hajlandó végrehajtani az utasításait, a pénzügyi visszaélések pedig azután váltak nyilvánvalóvá, hogy kezükbe került egy kiküldetési rendelvény egy 900 ezer forintos gépkocsihasználatról. Kiderült, hogy az iskola egy állítólagos rijekai utazásra fizetett ki pénzt, miközben a dolgozók közül senki nem járt ott. A papírok szerint még maga Takács is az utazók közt volt. Az asszony szerint férjével közösen nézték át ezután a számlákat.
Deme korábban a bíróságon azzal próbálta igazolni a Takács szerepére vonatkozó állításait, hogy ő egyedül semmit nem írhatott alá, és Takács aláírása is szerepel a fiktív számlákon. A meggyilkolt intézményvezető özvegye szerint ugyanakkor a férje aláírása helyett csak egy T betű szerepelt a szóban forgó számlákon, "még csak véletlenül se hasonlított". "Életemben ilyen primitív számlákat nem láttam. (...) Ha Jóska állította volna ki, az nem ilyen lett volna" - jelentette ki.
Előkerült a vádiratban szereplő többi gyanús számla is. A házaspár összesen ötvenegynéhány pontban szedte össze a feltételezett visszaéléseket, és összeállítottak a bizonyítékokkal együtt egy dossziét. Több másolatot is készítettek, mondta az asszony. Emlékei szerint a férje a halála előtti napokban adott egy példányt Orosz Ferenc akkori alpolgármesternek, Tóth Mihály volt polgármesternek, Weszelovszky Károlynak, az iskolát felügyelő alapítvány kuratóriumi elnökének. Az asszony szerint a férje egyértelműen feljelentést akart tenni.
"Második Zuschlag-ügy"
Takács Józsefné tudomása szerint Deme ezekben az utolsó napokban, amikor már felfüggesztették az állásából, mindent megpróbált azért, hogy visszaszerezze az állását. Az özvegy úgy tudja: járt Szenteczky Jánosnál, a csepeli vagyonkezelő akkori vezetőjénél is, követelte, hogy segítse vissza a pozíciójába, és azzal fenyegetőzött, hogy különben "második Zuschlag-ügyet" robbant ki. (Deme és a meggyilkolt intézményvezető is helyi szocialista politikus volt.) Az asszony szerint ez csupán blöff volt, nem volt semmi Deme kezében.
Az özvegy arról is beszélt a bírónak: ő már akkor Demére gyanakodott, amikor a gyilkosság után a rendőrök először még egy ismeretlen álarcos támadót kerestek. "Nem igaz, ne a símaszkost keressék, hanem Demét! - ezt ordítottam a nyomozóknak" – idézte fel.
Tanúvallomást tett kedden Weszelovszky Károly is, aki nemcsak a kuratórium elnöke, hanem a másik áldozat, Papp László nevelőapja is. Azt mondta: a kuratórium 2009. január 13-i ülésén akart a sikkasztási üggyel foglalkozni, és ekkor dőlt volna el, hogy feljelentést tesznek-e Deme ellen. Takácstól ő is hallott arról, hogy Deme fenyegetőzött, bajba fogja sodorni őket, ha nem fejezik be a vizsgálódást. Szerinte Takács nem foglalkozott ezzel a fenyegetéssel. Weszelovszky megjegyezte: az alapján, hogy milyen energiával vágott bele a vizsgálódásba Takács, nem hiszi, hogy ő is benne lett volna.
Sokan ismerték a dossziét
Weszelovszky most is fenntartotta azt a korábbi nyomozati vallomását, miszerint az ő olvasatában minden mögött Deme állhat, és K. Tamás csak eszköz volt a számára. A kuratóriumi elnök beszélt a 2008 végi iskolai betörésről, amikor eltűnt 800 ezer forint készpénz és egy laptop. A betörés körülményeit gyanúsnak találta, mivel behatolásnak nem volt nyoma, az ablak kifelé tört, a biztonsági kamerák pedig nem vettek fel semmit. Tudomása szerint halála napjának délelőttjén Takács József nem azért ment a rendőrségre, hogy feljelentést tegyen a sikkasztás miatt, hanem erről a betörésről akart érdeklődni.
Kihallgatták Kosik Györgyöt, a kuratórium egy másik vezetőjét is, akit negyvenéves barátság fűzött Takácshoz. Neki is megmutatta állítása szerint a Deme elleni bizonyítékokkal teli dossziét Takács a halála előtti napokban. Kosik is megerősítette, hogy rajta kívül több másik ember is látta a dossziét. (Ennek azért lehet jelentősége, mert a vádirat szerint a bizonyítékok megszerzése volt az emberölés célja. Ha azonban azokat már többen is ismerték, megkérdőjeleződik, mi értelme lett volna elvenni Takács példányát. Deme ügyvédje is azzal érvelt korábban: ha védence bűncselekményei napvilágra kerülésétől tartott volna, a két ember meggyilkolása akkor sem oldott volna meg semmit, mert rajtuk kívül még sokan tudtak az elszámolási vitáról.) Kosik szerint Takács azt mondta neki: Császár Mihály, az egykori csepeli rendőrkapitány is arra biztatta, hogy ne várjon, jelentse fel Demét. Azt nem tudta megmondani, hogy Császárnak is megmutatta-e Takács a bizonyítékokat.
Az özvegyhez hasonlóan Kosik is határozottan azt vallotta: Takácsnak nem volt köze a pénzügyi visszaélésekhez. Igaz, ő is emlékszik Deme fenyegetőzéseire, miszerint ha ő megüti a bokáját, megütik a bokájukat Takácsék is. Kosik szerint nem kérdeztek rá, mire gondol Deme.
Megsértődött a biztonsági őr
Kosikot személy szerint is megvádolta vallomásában Deme visszaélésekkel. Kosik cégénél, a Cserszak Kft.-nél dolgoztak az iskola szakiskolás tanulói, és Deme szerint az ő ösztöndíjaikkal is ügyeskedtek. Erről hosszan kérdezgették a tárgyaláson Kosikot, aki azt állította: a tanulók önként támogatták fizetségükből havi háromezer forinttal az alapítványt, hogy az iskola meg tudjon maradni. Deme vádjai között szerepelt az is, hogy 2007-ben wellnesközpontot béreltek ki Takács és Kosik születésnapjára iskolai pénzből. Erre Deme megpróbált rákérdezni Kosiknál, de a bíró, aki egyre idegesebben reagált a vádirathoz nem szorosan kapcsolódó megszólalásokra, megtiltotta a kérdést.
Így járt K. Tamás is, aki kétszer is próbált azzal jogával élni, hogy kérdéseket tegyen fel a tanúknak. Kérdései megtiltását láthatóan zokon vette. "Elnézést, ha okvetetlenkedésnek tűnik, nem direkt vagyok hülye" – vetette oda a bírónak. Azt mondta: meg kéne adni a lehetőséget Demének, hogy bizonyítsa ártatlanságát a pénzügyi visszaélésekben, "ha már azzal vádolnak, hogy embereket öldösünk egy dossziéért".
Kis Hitlernek tartották az iskolában Demét
A bíró a tárgyaláson ismertetett egy levelet, amelyet a gyilkosság után, névtelenül írtak a tantestület nevében. Ebből sötét kép rajzolódik ki Deméről: a levél szerint terrorizálta kollégáit, akik csak "kis Hitlerként" emlegették. A levelet író tanárok többek közt azt rótták fel Demének, hogy gyerekeket vert, megalázta az embereket, munkatársait alattvalóként kezelte, besúgógépezetet működtetett. Deme a tárgyaláson mindezt rágalomnak nevezte.
A Deme személyiségéről rajzolt képnek nem tett jót volt élettársa, K. Ildikó mondandója sem. A fiatal nő, aki a sikkasztási ügy másik vádlottja, a bíróságon nem tett új vallomást, de fenntartotta a korábbit, amelyet a bíró felolvasott. K. Ildikó is beszélt arról a nyomozóknak, hogy Deme szerette a hatalmat, és sokszor mondogatta, hogy miniszterelnök szeretne lenni egyszer. A pár még a gyilkosság előtt, 2008 őszén szakított, mert a nő rájött, hogy Deme csalja őt. K. Ildikó szerint volt barátja személyisége már a nyáron elkezdett megváltozni, titkolózott, ideges volt, mások előtt lehülyézte őt. "Soha nem bántott, nem ütött meg, de lelkileg meggyötört" – mondta.
Ítélet még ősszel sem lesz
A nő egyébként ártatlannak vallja magát a pénzügyi visszaélésekben, szerinte ő nem hibázott. Állítása szerint a gyilkosság előtti időkben ő is félt Demétől, azt sem árulta el neki, hol lakik. "Vigyázz, mert el tudlak intézni téged és apukádat, van olyan kapcsolatrendszerem" - K. Ildikó szerint egyszer így fenyegette meg őt Deme. A gyilkosság után több telefonhívást is kapott tőle, azt kérdezgette, hol van, és zokogva kérte, hogy utazzon el, ne maradjon egyedül, mert félti. K. Ildikó hozzátette: ekkor hazudott Demének, mert félt tőle, és nem akarta, hogy tudja, hol van.
A tárgyalássorozat csütörtökön újabb tanúkihallgatásokkal folytatódik. A bíró a keddi tárgyalás előtt közölte az újságírókkal, hogy a perben ítélet még ősszel sem lesz, mivel a bizonyítás rendkívül összetett és hosszú folyamat. Ősszel lesz majd helyszíni bizonyítás is, egy alkalommal ki fognak menni a tárgyalás résztvevői a csepeli iskolába. Az ügy legfontosabb bizonyítékáról, az egyik áldozat zsebében talált diktafon anyagáról a bíró azt mondta: a lejátszásáról "több mint valószínű", hogy ki fogja zárni a nyilvánosságot.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!