Mi jöhet még: undorító lárvák lepték el Tiszaderzset

Páncélozott pióca, jól fejlett rágókkal. Így néz ki az az akár 5 centis testhosszúságú állat, ami inváziójával megrémített sok derzsit. A helyszínen megjelentek a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának emberei, és pár napos vizsgálat után most kimondták: "emberre veszélytelen lárvák vándorlása folyik."

Katonalégy lárva

Ahhoz képest, hogy a katonalégy gyakori állat Magyarországon, a szakemberek csak kőkemény vizsgálatok után tudták megállapítani, hogy kik is gyülekeztek a tiszaderzsi sportpálya környékén, a közleményükben ugyanis az áll, hogy "a befogott lárvák túlélték a tömény hipó oldatot, a 98 százalékos töménységű alkoholban sem pusztultak el, és valószínűleg a rovarölő szereknek is ellenállnak. Nem is maradt el a következtetés, miszerint "Vastag, páncélszerűnek ható kültakarójuk miatt a mechanikai és kémiai ingerekkel szemben igen ellenállóak." Mégsem érdemes páncéltörő eszközökkel támadni a flashmobozó lárvákra, ugyanis teljesen ártalmatlanok, a belőlük kikelő katonalégy pedig nevével ellentétben békés rovar, nektárral és virágporral táplálkozik. A szakirodalmi leírások szerint a növényeket nem károsítják, az emberre sem jelentenek veszélyt, viszont tömeges megjelenésekkel egyesekből undort válthatnak ki.

Hisztériába nem érdemes esni, a katonalégy egyáltalán nem néz ki undorítóan, a házi légyhez képest kifejezetten csinos, színes, csíkos, nem is szőrös állatka, ami Brehm szerint a rasztákéra hajazó, relaxált életmódot folytat: "Ritkán röpülő, lomha állatok, többnyire virágokon szivogatnak vagy a bokrok levelein pihennek."

A kormányhivatal is békés húrokat penget: "A jelenleg tapasztalható tömeges vándorlás oka a bábozódó hely keresése, és valószínűsíthető, hogy ez a jelenség néhány napon belül megszűnik, ha a lárvák a számukra megfelelő környezetet találnak."

Ja, és aki agyoncsap egy ilyen lárvát, az a következő, Brehm által érzékletesen leírt átváltozást akadályozza meg:

Katonalégy

"Az érett lárva elhagyja a vizet és a part szélén keres valami védett helyecskét. Némely esetben a bábozódás a vízben, a vízinövények közt történik. A bábozás nem jár külső változással; a mozdulatlan lárvabőrben különválik a bábtest, megrövidül, úgyhogy légtartó hólyag marad előtte is, mögötte is, s ezek nem engedik a lárvabőrbe zárt bábot a vízben elsüllyedni. Néhánynapi pihenés után a lárvabőr hátán I-alakú repedés nyílik és azon keresztül kimászik a fejlett, de egyelőre még összezsugorodott szárnyú katonalégy."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!