Megvan a csepeli véres lábnyom gazdája?

Valószínű magyarázatot sikerült találni a csepeli kettős gyilkosság keddi tárgyalásán az ügy egyik megválaszolatlan és a védelem által fontosnak beállított kérdésére, arra, hogy kié lehetett az a véres lábnyom, amelynek eddig nem volt gazdája.

A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola intézményvezetőjét, Takács Józsefet és munkatársát, Papp Lászlót 2009. január 7-én lőtték agyon az iskolában. A gyilkos lövések leadásával az iskola biztonsági őrét, K. Tamást vádolja az ügyészség, Deme Gábort, a volt igazgatót pedig a gyilkosságok bűnsegédletével vádolják.

Amikor a rendőrök először kiérkeztek a helyszínre, K. Tamás azt mondta nekik, hogy egy ismeretlen, csuklyás támadó volt a tettes. Ezt eleinte alátámasztani látszott, hogy ő maga is megsérült a kezén, de később kiderült, hogy saját magát lőtte meg. Hiába gyűltek ellene a bizonyítékok, K. Tamás kitartott ártatlansága és az ismeretlen támadóról szóló történet mellett. Deme első vallomásaiban még egyértelműen a biztonsági őrt nevezte meg gyilkosnak, de ezt később finomította: nem tudja, ki lőtt, csak később látta K. Tamást kezében a pisztollyal.

Nem volt azonban arra utaló jel, hogy az áldozatokon és rajtuk kívül lehetett volna még más is a gyilkosság idején a helyszínen, kivéve egyet: a helyszínelők találtak egy véres lábnyomot. A vádirat a lábnyomot Deméhez kötötte, mondván, ő lépett bele a vértócsába, beszennyeződött cipőjétől pedig "ismeretlen módon megszabadult". Deme védője, Ruttner György azonban azzal érvelt, hogy ennek semmi alapja nincs, Demének soha nem volt olyan cipője, bakancsa, amely az adott nyomott hagyhatta volna.

Nem kérték, kidobta

A keddi tárgyaláson a Fővárosi Bíróság meghallgatta tanúként az egyik mentőst, aki a gyilkosságok után a helyszínre érkezett. Ő elmondta, hogy kollégáival együtt járt az iskola épületében, és ők is beleléptek a vértócsába. Ruttner kérdésére elmondta azt is: egyikőjüktől sem vettek lábnyommintát, és csak majdnem egy évvel később kérték meg arra őt, hogy vigye be a Teve utcába a cipőt, amelyet akkor viselt. Ezt a kérést már nem tudta teljesíteni, mert az elkopott cipőt addigra kidobta. Ruttner megkérdezte, hogy legalább fénykép készült-e a cipőről, és mikor nemleges választ kapott, csak annyit jegyzett meg: "ez döbbenetes".

A csepeli kettős gyilkosságot a nyári törvénymódosítással kiemelt üggyé minősítették. A büntetőper május 3-án kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A tárgyalásokat már nem kíséri akkora médiafigyelem, mint eleinte, ugyanakkor rendszeresen feltűnik a hallgatóság soraiban Takács József özvegye társaságában Vágó Imréné volt csepeli rendőrkapitány, aki korábban könyvet írt Zámbó Jimmy haláláról. A keddi tárgyalás előtt barátságosan, puszival üdvözölték a K. Tamás védelmére kirendelt ügyvédnőt, ugyanakkor a tárgyalás alatt az özvegy elkeseredett, indulatos megjegyzéseket fűzött félhangosan mindkét vádlott megszólalásaihoz.

Kedden tanúként meghallgatták az iskola rajz-és technikatanárát, aki más tanárok korábbi vallomásaival összhangban arról beszélt, hogy Deme igazgatóként viszályt szított a tanári karban, besúgókat tartott, és rosszul bánt a gyerekekkel. A tanú hazug, "óriási kisebbrendűségi érzéssel küszködő", és ezért folyton nagyzoló embernek írta le Demét, akit szerinte a vele jó barátságban lévő K. Tamás "dicsőített".

Csobbant

Tanúvallomást tett kedden az a három rendőr is, akik a gyilkosság másnapján Csepelre kísérték Demét, és megpróbálták felkutatni az eltűnt számítógépalkatrészt. Deme ugyanis a gyilkosság után elvitte az iskolából azt a számítógépet, amelyen a biztonsági kamerák felvételei voltak, és megszabadult a merevlemeztől. Ha a vádlott igazat mondana az ártatlanságáról, akkor a felvétel ezt bizonyíthatná. A tárgyalásokon a bíró többször is faggatta arról, miért cselekedett így, miért tüntette el ezt a bizonyítékot, de Demének egyszer sem sikerült a bíró számára kielégítő választ adnia. Csupán annyit ismételgetett, hogy össze volt zavarodva, és félt, hogy az elkövető bosszút áll rajta.

A merevlemez azóta sem került elő. Deme először egy kukához vezette a rendőröket, majd előállt azzal, hogy az alkatrészt a Dunába dobta. A tanúskodó rendőrök szerint még azt is elmesélte, hogy hallotta a csobbanást, de ez a történet elég hamar megdőlt akkor, amikor kiértek a Dunához, és látszott, hogy tizenöt centis jégréteg van a folyón. Deme ezután elismerte a rendőröknek, hogy nem mondott igazat, és egy újabb szemeteskonténerhez vezette őket, de hiába túrták fel, az alkatrész nem volt benne. A három rendőr mindegyike határozottan tagadta Deme állítását, miszerint nem figyeltek volna kellően a szemetesre, és esetleg ottlétük alatt is elvihették az alkatrészt guberálók.

Gulyás Gábor felbosszantotta a bírót

A keddi tárgyaláson magas rangú, közismert rendőrök is megjelentek tanúként. Mint kiderült, Deme egy félreértés miatt kérte, hogy hallgassák meg őket is. Eljött tanúskodni Bodnár Zsolt, aki a gyilkosság idején a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese volt, Keszthelyi József, aki az életvédelmi osztályt vezette, valamint Tafferner Éva volt BRFK-szóvivő. Deme azért kérte a bíróságtól a meghallgatásukat, mert tisztázni szeretett volna néhány dolgot a helyszíni szemlével kapcsolatban, és egy irat alapján úgy gondolta, ők is részt vettek a szemlében. A bíróságon azonban kiderült, hogy bár jelen voltak mindhárman a helyszínen, konkrét "eljárási cselekményben" nem vettek részt, így aztán a részletkérdésekről sem tudtak semmit. Miután ezt tisztázta a bíró, néhány perc után mindannyiukat hazaengedte.

A keddi tárgyaláson a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg Dr. Gulyás Gábor volt csepeli szocialista képviselő, aki óraadóként tanított az iskolában, és a gyilkosság előtt állítólag látta együtt K. Tamást és Demét. Kimentésként tartós külföldi kiküldetésre hivatkozott, amire a bíró úgy reagált, ez nem alapos ok, ráadásul nem is először fordul elő, hogy Gulyás nem tesz eleget az idézésnek. A bíró utalt rá, hogy szankciót fog elrendelni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!