További Bulvár cikkek
Ez utóbbira persze ritkán van példa, de az ürülékminták és gyomortartalom-elemzések után Török Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park vadászati felügyelője ezt is megemlítette a régi-új ragadozó táplakozáskultúrájával kapcsolatban. Török kutatási területe mostanában egyre nagyobb publicitást kap, lévén az utóbbi 6-8 évben drasztikusan megemelkedett az aranysakálok létszáma Somogy, Baranya, Tolna, valamint Zala megyében. Ezért az elterjedési területen csökkent az őzszaporulat és az apróvad létszáma is. Ennek ellenére a legnagyobb veszélyt a konkurenciára jelenti, amely elsősorban a róka, aki folyamatosan szorul vissza eddigi területéről, és szívhatja a szemfogait, hogy magányosan szereti kibelezni áldozatait.
Háromezer falkavadász
Aranysakál
(Canis aureus syriacus ) |
Kiverik a kanokat
Egy aranysakál attól aranysakál, hogy a zsemlesárga és a vörös között választotta ki bundája színét, amelyet a gereznán és a bordákon fekete csík oszt csíkokra. Egy-egy példány súlya 12-16 kiló lehet, de mivel a füle folyamatosan az égre mered, és a teste hátrafelé lejt, robusztus ragadozónak tűnik. Élettani jellemzői közül ki kell még emelni, hogy ritkán néz televíziót, és a falka könyörtelenül kiveri az ivarérett kanokat.
Mit keres itt?
Annak ellenére, hogy az aranysakál őshonos volt az 1900-as évek elejéig, a szakirodalma sokkal szegényesebb, mint a nyestnek vagy a görénynek. Legimpozásabb megjelenése Arany János Toldija, ahol a brutálerős Miklós "nádi farkasokat" pörgetett a kemény nyakon ülő feje fölött. A folyószabályozások után eltűnt, és legközelebb '82-ben Sáfrány Lajos lőtt egyet Dunaszekcső határában, osztán lassan újra számolni kellett vele.
- Bizonyos fajoknál kiszámíthatatlan, hogy mikor kezdenek erőteljes expanzióba - mondta Vágner Géza a Duna-Dráva Nemzeti Park zoológusa. Vágner szerint az aranysakál hirtelen megjelenése éppen olyan kiszámíthatatlan volt, mint a balkáni gerle és a balkáni fakopáncs elterjedése. A Balkán szó idegesítően sűrű feltűnése ellenére mindkét szakember valószerűtlennek tartja, hogy a balkáni háború menekültjeiről van szó. Török Gábor ennek igazolására megemlítette, hogy a ragadozók a '80-as évektől kezdve mindenhol erőteljes nyomulásba kezdtek: nyugatról a mosómedvék, keletről meg a nyestkutyák keresik az ellenőrizetlen zöldhatárt.
Az erős vadállomány építője
A miértre egyelőre nincs válasz, valószínűleg eredeti életterükben elérték a kritikus sűrűsséget, el kellett hát onnan jönniük. Egy falka territóriuma kb. 1200 hektár, ami elég nagynak számít ahhoz, hogy David Attenborough-nál kisebb teljesítőképességű megfigyelő is simán a nyomukba eredjen. Ehhez jön azonban a rejtőzködő életmód, amely szinte lehetetlenné teszi a megfigyelését.
A nép ettől függetlenül mindenhol látja, és legendákat gyárt, amelyekben a sakál a birkanyájak réme lesz, holott ezt még egyszer sem bizonyították. Maximum a beteg birkákat építik a szervezetükbe, így nem kell félni az esetleges gyapjas tömegmészárlásoktól. Sőt, a vadkárok (a Dunántúli Napló folyamatosan követi a témát) ellenére az aranysakál hozzájárul az erősebb vadállomány tervszerű építéséhez is, mert a gyengéket elkapálja, az erősebbet pedig állandó izomnövelésre és érzékfinomításra készteti.
63
A szaporodási időszakát kivéve korlátlanul vadászható. A hirtelen felbukkanás óta már hatvan példányt nálunk is lelőttek, ehhez jön ugye Sáfrány Lajos, plusz Toldi, és ott vagyunk, hogy hatvanhárom, ami híres vadásznemzetre vall.