'Nem SARS, nem madárinfluenza'

Húsz dolgozó betegedett meg atípusos tüdőgyulladásban a békéscsabai baromfifeldolgozó vállalatnál, közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Békés Megyei Intézetének epidemológiai osztályvezetője szerdán.

A dolgozók magas lázzal és köhögéssel jelentkeztek a háziorvosoknál május 23-a és június 5-e között. Közülük 11 embert átmenetileg a gyulai tüdőkórházban, a többieket pedig otthon kezelték. Néhányan már elhagyták a kórházat, többen újra felvették a munkát.

"Vincze igazgató úrhoz egy órára jön a tv2 stábja, és csak nekik hajlandó nyilatkozni" - mondták az Indexnek a gyulai tüdőkórház igazgatói titkárságán.

Dr. Wagner Valériától azonban megtudtuk, hogy a kórházban ápolt 11 emberből már csak ketten fekszenek bent, de ők is jól vannak. A kilenc, otthon gyúgyuló tüdőgyulladásos beteg szintén meggyógyult, többen már munkába is álltak a megfelelő antibiotikumos kúra után.

Nem madárinfluenza, hanem ornitózis lehet

"Ki sem szabad ejteni azt a szót, hogy vírus" - mondta Dr. Wagner Valéria, aki nem győzte felhívni a figyelmet, hogy mennyire nincs köze a megbetegedéseknek a SARS-hoz, illetve a madárinfluenzához. Az osztályvezető szerint nem lehet tömegesnek nevezni a békéscsabai eseteket, mivel az üzem hétszáz dolgozójából csak húszan betegedtek meg, ők is két hét alatt, és a többségük már meg is gyógyult. "Ráadásul az utolsó megbetegedést június 5-én regisztrálták, tehát tíz napja nincs új eset" - tette hozzá.

A kórokozó eredetéről egyelőre azt állapították meg, hogy a tüdőgyulladást nem vírus, hanem baktérium okozta, ami cseppfertőzéssel is terjedhet. Wagner szerint az első adatok alapján az ornitózis nevű betegségre lehet leginkább gyanakodni, ami jellegezetesen madárbetegség, de átterjedhet emberre is. 1977-ben például száz ornitózisos megbetegedést jegyeztek fel Magyarországon. Az ÁNTSZ és az állategészségügy természetesen más baktériumok irányába is kutat, az ornitózis egyelőre csak egy sejtés.

Az első vérvételek június 3-án voltak, és csak a három héttel későbbi második vizsgálat után állapítható meg a pontos diagnózis, mondta a szakember. Ennyit kell ugyanis várni, hogy a levett vérben kitermelődjön az ellenanyag, amelyből következtetéseket lehet levonni. Vizsgálják a békéscsabai baromfifeldolgozó állatait is: Wagner információi szerint nem helyezték őket karanténba, csak néhány napos "pihentetési időt" hagytak a megfigyelésükre. A baromfifeldolgozó igazgatóját egyelőre nem tudtuk elérni.

A feldolgozóüzembe kerülő állatok alapos állategészségügyi ellenőrzésen esnek át, betegen nem juthatnak be, mondta az Indexnek Varga Tibor igazgató. Felhívta a figyelmet, hogy a Magyarországon előforduló tüdőgyulladások 40 százaléka atípusos, és ő úgy tudja, hogy az ornitózis csak az egyik feltételezés a sok közül. Az ornitózis kórokozója a legtöbb madár tollán megtalálható, a haszonszárnyasokon éppen úgy, mint a városlakó verebeken és galambokon. Az, a kérdés, hogy "belobban-e, és átterjed-e az emberre". Az üzemben egyébként a húsz megbetegedés nem okozott pánikot, a szokásos ütemben zajlott a munka.

Atípusos tüdőgyulladás és SARS

Az eddigi legnagyobb atípusos tűdőgyulladás-járvány a Kínából indult SARS volt, de azt vírus okozta. A 2002 novemberében kitört járvány világszerte 774 emberéletet követelt, a legtöbben Kínában és Hongkongban vesztették életüket. A hongkongi járvány világszerte pánikot keltett. A hatóságok korlátozásokat vezettek be a fertőzött térségből beutazókkal szemben, a fertőzés kimutatására hőszkennereket szereltek fel a reptereken.

A járvány 2003 júliusára véget ért, azóta 2004 januárjában és áprilisában tapasztaltak csak pár megbetegedést.