Trónörökösi esküvő, 33 év után

Károly walesi herceg és Camilla Rosemary Shand egy lovaspólómeccsen találkozott 1972-ben. Innentől senki nem tudja pontosan, miért nem vezetett útjuk a Szent Pál katedrálisba, ahol kilenc évvel később a trónörökös nem Camillának, hanem Dianának mondta ki a - mint később tragikusan kiderült: boldogtalanító - igent.

A trónörökösi esküvő előtt megszólaló több tucatnyi hivatásos megfigyelő több tucatnyi különböző magyarázatot adott erre, de abban mindegyikük egyetértett, hogy Károly akkor is Camillát szerette, amikor Dianának fogadott - hamisan - hűséget a katedrálisban. Az elemzők egyike egészen addig a kijelentésig elmerészkedett, hogy Károly az "évszázad esküvője" előtti éjszakát is Camilla ágyában töltötte.

A részletektől függetlenül tény, hogy a szombati windsori esküvővel a monarchiák történetében valószínűleg példátlan, 33 éven átívelő, hosszú ideig mindkét fél részéről házasságtörő jellegű, a brit királyi házat alapjaiban megrengető szerelmi regényfolyam jutott el a beteljesülésig.

A saga csak egy ideig volt titkos. Már a 90-es évek elején kirobbant a "Camilla-gate" néven elhíresült botrány, amikor "valahogy" nyilvánosságra került Károly és Camilla "valahogy" lehallgatott és rögzített, izzóan intim részletektől sistergő telefonbeszélgetése.

Nem sokkal később Diana gondoskodott arról, hogy az egész világ értesüljön róla: tudomása van férje és Camilla viszonyáról. "Kissé zsúfolt ez a házasság ... mivel hárman vagyunk benne" - mondta a BBC-nek éppen tíz éve adott, rendkívüli hatású interjúban.

Hogy a kép teljes legyen, Diana sem maradt adósa Károlynak, akit bevallottan megcsalt egy délceg lovas testőrrel, James Hewittal (aki egyébként később, még Diana életében csúnyán elárulta a hercegnőt, megpróbálva áruba bocsátani annak szerelmes leveleit).

Innen egyenes út vezetett a XX. század utolsó nagy tündérmeséjeként indult királyi frigy végső összeomlásáig, és a trónörökös pár 1996-os válásáig, amiért a brit közvélemény máig egyöntetűen Camillát tartja felelősnek.

Camillának nagyon mélyről kellett visszakapaszkodnia addig, hogy a közvélemény egyáltalán eltűrje Károly oldalán. Amikor Diana - aki vetélytársát nyilvánosan is csak úgy emlegette, hogy "az a rottweiler" - 1997-ben, párizsi autóbalesetében meghalt, olyan gyűlölethullám csapott fel Camillával szemben, hogy az udvari PR-gépezet jónak látta két teljes évre eltüntetni a herceg kedvesét a nyilvánosság elől, és csak 1999 után kezdték fokozatosan ismét megjelentetni itt-ott, különböző rendezvényeken.

E kusza történelmi háttérből autózott be a windsori városháza elé az 57 éves vőlegény és 58 éves arája, hogy a helyi anyakönyvi hivatal vezetője és 30 vendég előtt válaszoljon az ilyenkor szokásos kérdésekre. Az utcákon 15 ezren éljeneztek, a polgári szertartást a tévé nem közvetítette.

A negyed századdal ezelőtti, sokak szerint - legalábbis Károly számára - sokkal boldogtalanabb esküvőt 600 ezren ünnepelték London utcáin, a Szent Pál székesegyházban 3500 előkelőség hallgatta, amint Robert Runcie akkori canterburyi érsek összeadja a 33 éves herceget 20 éves menyasszonyával; a közvetítést akkor 1 milliárdan nézték világszerte.

A szombati frigy a herceg híveinek reményei szerint legalább annyival tartósabb lesz a 24 évvel ezelőttinél, mint amennyivel szerényebb volt annál.