Mégsem fizetnek a 'csernobili özvegynek'

Elévülés miatt utasította el a Fővárosi Bíróság egy, a csernobili katasztrófa nyomán elhunyt magyar sofőr hozzátartozóinak kártérítési igényét pénteken. A jogerős másodfokú ítélet nem vitatta, hogy az 1986-ban történt reaktor-baleset idején kijevi fuvart teljesítő gépkocsivezető sugárártalmak következtében hunyt el 1993-ban, ám özvegye és fia csak 2001-ben nyújtotta be a keresetet a Hungarocamion ellen. A májusi elsőfokú ítéletben a bírák egy-egymillió forint kártérítést ítéltek meg a két felperesnek, annak ellenére, hogy a sugárzás és a haláleset közti ok-okozati összefüggést nem ismerték el.

Az apa halálára hivatkoztak

Az özvegy 5 millió 520 ezer forint kártérítést, havi 20 ezer schilling járadékot és egymillió forint nem vagyoni kártérítést kért, az elhunyt fia, 850 ezer schilling kártérítésre, illetve szintén egymillió forint nem vagyoni kártérítésre tartott igényt a munkaügyi perben. A felperesek részben az apa halálára hivatkoztak, részben pedig arra a traumára, ami akkor érte őket, amikor 2001-ben újságírók közvetítésével megismert kórházi dokumentumokból rádöbbentek arra, hogy mi is okozta hozzátartozójuk halálát.

A felperesek szerint az elévülés nyugodott egészen addig, amíg tudomást nem szereztek hozzátartozójuk halálának tényleges okáról. Az elsőfokú bíróság korábban az egy-egymillió forint nem vagyoni kártérítést ítélte meg azzal, hogy a kórházi dokumentumok megismerése valóban traumatikus hatású lehetett, és az ebből fakadó igény sem évült el.

A feleség már korábban rájöhetett

A Fővárosi Bíróság azonban pénteken teljes egészében elutasította a csernobili katasztrófa nyomán elhunyt gépkocsivezető hozzátartozóinak kártérítési igényét. A másodfokú jogerős ítélet szóbeli indoklása szerint a feleség perbeli nyilatkozatából kiderült: már férje betegsége idején rájött egy orvossal történt konzultáció nyomán arra, hogy összefüggés van férje állapota és a csernobili katasztrófa között.

A rendőrségi vizsgálat során 1994-ben a feleségnek átadott határozat pedig szó szerint idézte a férfi halála és a sugárártalmak közti ok-okozati összefüggést megállapító boncolási jegyzőkönyvet. Ebből következően a Fővárosi Bíróság szerint a férj halála miatti igényérvényesítés lehetősége már elévült, illetve az orvosi dokumentumok 2001-ben történt megismerése sem vezethetett váratlan felismeréshez, és nem okozhatott rendkívüli traumát.

Volt rá precedens

Az elhunyt családtagjainak ügyvédje a jogerős ítélet kihirdetését követően újságíróknak elmondta: nem ért egyet a Fővárosi Bíróság döntésével. Álláspontja szerint egy korábbi, más ügyben született legfelsőbb bírósági ítéletből egyértelműen az tűnik ki, hogy egy haláleset kapcsán a kártérítési igény érvényesítését illető elévülés nyugszik mindaddig, amíg a halál tényleges okára vonatkozó bizonyítékok ismeretlenek a jogosultak előtt. "Megbízóim döntésétől függ, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordulunk-e felülvizsgálati kérelemmel" - jegyezte meg a hozzátartozók jogi képviselője.