Idén még irtanak diklórfosszal szúnyogot

A hazai árvizek levonultával jogosan merült fel a kérdés, hogy mi fog történni azzal a rengeteg szúnyoggal, amelyek elsősorban a folyók, tavak környékén sokszorozódtak meg. A válasz nem túl bonyolult, ki kell őket irtani, azonban az sem mindegy, hogy mivel.

Az irtószerek engedélyezéséért az egészségügyi minisztérium hatáskörében tevékenykedő Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK) felel. Dr. Erdős Gyula, az OEK szaktanácsadó főorvosa az Index kérdésére elmondta, hogy szúnyogirtásra Magyarországon három szert használnak: tavaly 96 százalékban a deltametrint és a permetrint, 4 százalékban pedig a diklórfoszt alkalmazzák. A különböző szerek használatára és váltogatására azért van szükség, mert a rovarokban ellenállóképesség alakulhat ki, ha egyazon szerrel kezelik őket, mondta el Erdős.

A bevált szer

A diklórfosz használata kapcsán tavaly tavasszal vita kezdődött, a Levegő Munkacsoport álláspontja szerint ugyanis az anyag rákkeltő hatású. „Tavaly májusban Budapesten a II. kerületben és az ország több pontján, köztük Szegeden egy olyan vegyszerrel, diklórfosszal végeztek szúnyogirtást, amelyet több európai országból kitiltottak rákkeltő hatása miatt. A szer számos tudós szerint egyebek mellett gyerekkori leukémiát is okozhat” – áll a civilek állásfoglalásában.

Az OEK idén úgy döntött, hogy csak annyi diklórfoszt használnak az irtásra, amennyi raktáron maradt, Erdős szerint ez a mennyiség már akár el is fogyhatott az utóbbi hetekben. Szerinte azonban a használattal semmi gond nincsen, hazánkban már a hatvanas években is ezt a szert alkalmazták. A döntést mégis meghozták, amit azzal indokolt, hogy nem akartak vitázni erről, és nem akarták riogatni az embereket.

Diklórfosz vs. kávé

„Nem mérgezzük fölöslegesen a lakosságot, ez egy népegészségügyi szolgálat” – fogalmazott a Levegő Munkacsoport felvetésével kapcsolatban. Elmondta azt is, hogy az Európai Rákkutató Központ vizsgálta a szert még 1991-ben, az azonban nem nyert bizonyítást, hogy valóban rákkeltő lenne. A szervezet egyébként ugyanazon a listán szerepelteti a diklórfoszt, mint a kávét, a két anyag ugyanolyan kódszámot kapott károsító hatása szempontjából.

Az Európai Unió 2004-ben kezdte meg a különböző fertőtlenítő és rovarirtó szerek felülvizsgálatát, ami várhatóan 2010-ig fejeződik be. Az OEK kivárja tehát a felülvizsgálat eredményét, és a továbbiakban annak megfelelően használja majd az irtószereket. Az EU állásfoglalása a tagországokra kötelező érvényű.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezzel szemben ajánlásokat fogalmaz meg, amelyet az OEK magára nézve kötelezőnek tart. A WHO minden évben újabb listát állít össze a szúnyogirtásra javasolt hatóanyagokról. A tavalyin még szerepelt a diklórfosz, az idei azonban már nem tartalmazza ezt az anyagot.

Civil megnyugvás

„A Levegő Munkacsoport örömmel veszi tudomásul, hogy az illetékes magyar szerv, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ - a saját előírásainak megfelelően - elrendeli a diklórfosz használatának beszüntetését” – olvasható a Levegő Munkacsoport állásfoglalásban.

Pál János, a Levegő Munkacsoport munkatársa hozzátette, hogy a lakosság veszélyeztetése még úgy is fennáll, hogy a diklórfosz rákkeltő hatására egyértelmű, 100 százalékos bizonyíték egyelőre nem született. Kiemelte ugyanakkor, hogy az sem véletlen, hogy a WHO ajánlása idén már nem tartalmazta a diklórfoszt. Szerinte azonban teljesen mindegy, mi az oka, lényeg, hogy többet ne használják ezt az anyagot szúnyogirtásra.

Tocsogók és gyérítés

Erdős a központi szúnyogirtás mellett kiemelte az egyéni védekezés fontosságát is. A központi irtás ugyanis inkább gyérítés, nem tűnik el tőle az összes szúnyog Magyarországról. Ez különösen igaz az árvízi területek környékére, ott ugyanis az ár levonulása után számos tocsogó keletkezett, ezekben van jelenleg is a legtöbb szúnyog. Egy szárazabb, naposabb időszakban ezek persze kiszáradnak, de mint elmondta, nincs arra garancia, hogy a következő esős időszakban nem élednek fel újra a lárvák.

Amit tehát bárki megtehet, ha meg akarja kímélni magát a szúnyogcsípés okozta kellemetlenségektől, hogy saját maga gondoskodik a szúnyogtalanításról. Erdős egyrészt a különböző riasztószereket javasolta, a füstölő spirálokat, a szúnyogriasztó fáklyákat, gyertyákat, mécseseket és a szúnyoghálót. Horgászásnál, vagy egyéb szabadtéri tevékenységeknél szerinte remekül alkalmazhatóak a bőrre kenhető szerek, amelyek több órán keresztül biztosítják a nyugalmunkat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!