A rendszerváltozás óta évente átlagosan húsz-harminc gyilkosság maradt felderítetlenül. S ez a szám nem tartalmazza azokat a "gyanús eltűnési ügyeket", amelyekben a körülmények arra utalnak, hogy az eltűnt személy bűncselekmény áldozatává vált, írja a hétfői Népszabadság Kovács Lajos ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztálya vezetőjének a Belügyi Szemle című folyóiratban megjelent tanulmánya alapján.
Évi húsz-harminc felderítetlen emberölés
Bár a gyilkosságok felderítése, a gyilkosok elfogása még ma is presztízskérdés a rendőrség számára, napjainkban 400-600 gyilkos jár köztünk háborítatlanul. Pedig az emberölések - különösen a brutális kegyetlenséggel és a gyermekek, fiatalkorúak sérelmére elkövetett esetek - felderítését mindig a lehető legnagyobb létszámmal és a legjobb technikával kezdik meg, és az ügyek jelentős hányadát forró nyomon meg is oldják.
A gyors siker sok esetben annak köszönhető, hogy Magyarországon az emberölések fele, olykor kétharmada a házastársak torzsalkodása, ivócimborák öszszetűzése miatt következik be, és sokszor csak a véletlenen múlik, hogy ki lesz a gyilkos és ki az áldozat. Nem ilyen sikeres a rendőrség az alvilági leszámolások, a hivatásos gyilkosokkal végrehajtatott kivégzések felderítésében. A 90-es évek közepén lezajlott robbantásos és leszámolásos ügyek többségét mindmáig nem sikerült megoldaniuk.
Csökken a felderítés esélye
Az idő múlásával ráadásul csökken a társadalmi nyomás és a rendőri vezetők érdeklődése az egyes ügyek iránt. Néhány héttel, hónappal a gyilkosság után már jószerével csak egy nyomozó dolgozik az ügyön.
Kovács ezredest a "döglött ügyek" osztályvezetőjeként ismeri a közvélemény. Kis létszámú egységével az utóbbi években olyan felderítetlen bűntényeket oldott meg, mint a csaknem tizenöt éve elrabolt Farkas Helga esete, vagy az olajtanúként elhíresült Nógrádi Zsolt édesapjának eltűnése - róla később kiderült, hogy gyilkosság áldozata lett -, vagy a Szlávy-gyilkosság.
A technológia fejlődése, például a DNS-vizsgálat széles körű alkalmazása is javította a nyomozók esélyeit. Ennek ellenére Kovács szerint a legtöbb megyei főkapitányságon a létszámhiány, a leterheltség és olykor az érdektelenség miatt csak azokban az esetekben veszik elő a döglött ügyek aktáit, amikor olyan új bizonyítékok merülnek fel, amelyek mellett már semmiképpen nem mehetnek el. A magyar rendőrség szervezete jelenleg alkalmatlan az utólagos felderítésre: ha egy gyilkost nem fognak el a bűntény elkövetésétől számított fél éven belül, jó esélye van, hogy megússza a felelősségre vonást.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
