Az mindenesetre biztos, hogy Radócz Zoltán, a párt önkormányzati képviselője az eredmények ismeretében bosszankodik. A politikus a mérés után ugyanis így összegezte tapasztalatait: az akció során 250 alsó és felső tagozatos tanulót mértek meg táskával, majd anélkül is. A tankönyvekkel, iskolai eszközökkel, tornacuccal, és tízóraival teli szütyők súlya 3 és 9 kiló között mozgott, és elsősorban az alsós gyerekeké volt súlyosabb.
Magyarországon az ENSZ még nem vizsgálta a gyerekek helyzetét
Az Index érdeklődésére a helyi szervezet képviselője elárulta, hogy a méréssel fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy a gyermekeket érintő dolgokat az érintettek szemszögéből kellene szemlélni. Mondhatjuk - tette hozzá a képviselő - hogy Magyarországon az iskolatáskák terén nincsenek rendben a dolgok.
Magyarország 1991-ben csatlakozott az ENSZ által deklarált gyermekjogi egyezményhez. Azóta nem volt a gyermekek helyzetét felmérő ENSZ-monitoring vizsgálat Magyarországon.
Nehezebb a pesti iskolatáska
A TÁRKI júliusban készített egy felmérést az Oktatási Minisztérium felkérésére. Ebből az derült ki, hogy a budapesti diákok 7,2 kilogrammos táskájukkal másfél kilóval több terhet cipelnek naponta, mint kistelepülésen élő társaik. A vizsgálat szerint a szülői munkaközösségeknek mindössze két százaléka bír befolyással arra, milyen tankönyvet használjanak az iskolákban. A fővárosi általános iskolások jobb szociális helyzete miatt Budapesten jobb minőségű tankönyvekből tanulnak a diákok, mint a kisebb településeken - áll ugyane felmérésben.
Az Állampolgári Jogok Országos Biztosának irodáján az Indexnek elmondták, hogy figyelemmel kísérik a gyermeki jogok helyzetét, és eddig semmiféle panasz nem érkezett az OBH-hoz az iskolatáskák súlyával kapcsolatban. A szolnoki szocialisták ,,De nehéz az iskolatáska" fantázianevű megmozdulása tehát várhatóan nem indít majd el komolyabb oktatásügyi reformtervezetet, bár eredményeik úgyszólván kétségtelennek tekinthetők.